Air Jordan XIII Size 11 OG XI XIII XIV XV Nike Air Jordan III 3 Retro '88 1988 WHITE FIRE RED CEMENT COOL GREY BLACK 10cheap jordans for sale Nike Air Jordan XII 12 Retro 2012 OBSIDIAN WHITE 130690-410 sz 8.5 MastersNike Air Jordan 11 XI Retro Low Cherry Varsity Red OG 2016 US10 UK9 EU44 DS AIR JORDAN MELO M10 JBC 682784-125 SIZE 11 CLASSIC "WEST TEAM" RETROhttp://www.fashionjordansoutlet.com NIKE AIR JORDAN 1 MID MEN'S GYM RED/DK.SEA/BLACK SHOES SZ 9.5 #633206-608White Jordan XII Rising Sun SIZE 13 Nike Air Jordan XI (11) Retro Low Midnight Navy Blue Men's sz. 11 528895-405http://www.cheapestjordanretro11.com Nike Air Jordan 4 Retro Men's Basketball ShoesAir jordan 6 SALE Nike Air Jordan Jumpman Team 2 II Retro White Navy Blue 819175-417http://www.airjordanrunning.com Nike Air Jordan 12 XII Alternate DS size 10.5 New OG ALLJordan CP3.IX 9 IX CP 3 men basketball shoes NEW black metallic silver anthracit Nike Air Jordan 3 III Retro Wolf Grey Metallic Silver Black White 136064-004 AJ3cheap jordan shoes Nike Air Jordan Retro XII 12 Playoff Gym Red Master IV VI XI Bred Wings Size 9Nike Air Jordan Spike Forty Spike Lee Dunk From Above Gold Leaf Mens 819952-706 Nike Air Jordan Retro 1 I Phat White Wolf Cool Gray Silver 364770-102 11 Size 10cheap jordan shoes for sale 100% Auth Nike Air Jordan 13 XIII Retro CP PE CP3 Chris Paul sz 8.5 [823902-015]2016 NIKE AIR JORDAN 12 RETRO FLU GAME MENS SIZE 11 WINGS MASTER Nike Air Jordan 5 Retro [136027-108] Basketball White/New Emerald-Grape Icecheap jordans for sale Nike Air Jordan Retro 1 HI OG Shadow Size 10 VNDS 100% AuthenticNike Air Jordan 2 Retro II Infrared 23 Cement Black Red GS & MEN'S NEW SZ:4-15 Mens Air Jordan Retro 11 XI Low Midnight Navy White Gum Light Brown 528895-405http://www.nike-air-jordan-shoes.net Nike Air Jordan PSNY Horizon SZ 11.5 Black White Public School Retro 827432-002

 

És szólt az Ősúr :


Én vagyok a világ
A nyilvános titok:
Számtalan személyben
Egyetlen egy vagyok.

Az egyetlen törvény
Vagyok én, az élet:
A világos örvény
Én vagyok a lélek.

Mert én vagyok az ész.
A teremtő elme:
Én az üdv a szellem
Szertelen szerelme.

Én vagyok az álló
S a száguldó jelen:
Egyetlen érzésben

Örvénylő értelem.

Végtelen végekben
A középpont vagyok:
Az időben nyugszom,
A térben rohanok.

Világokat nemző,
Mindeneket látó:
Az örök körökben
Én vagyok az átló.


Ki vagyok örökké
És mindenütt minden:
Én vagyok az Ige
Én vagyok az Isten.


Komjáthy Jenő: Az Ősige
 

 


  „Könnyű” nyári mese…

 
Laura lelke csak úgy repkedett a boldogságtól.
-Végre! –gondolta. Lesz egy zúg, ami csak a miénk. Annyira örült, hogy a kora nyári hőségben cammogó kocsisor sem tudta elvenni a kedvét. Nem érdekelte az aszfaltozógépből a nyitott kocsiablakon beáramló bűz, a forróság, a tülkölés. Csak a lakásra tudott gondolni, az járt az eszében mit hova tesz, hogyan rendezi be, mit kell még venni.
Anyja hívta délután, hogy az „öregasszonyt” sikerült elhelyezni az elfekvőben, nemsokára be lehet költözni. Persze előtte ki kellene hajigálni a régi bútorokat, a sok dohos öreg holmit.Meg is beszélték, hogy este találkoznak a lakásnál, és alapos terepszemlét tartanak.
Az idős hölgy akiről szó esett, Laura anyai nagyapjának testvére volt. Anyja elvállalta a gondozását, de nem volt sok türelme hozzá Addig mentek, amíg találtak egy helyet, ahol a nénit nyugdíja fejében tartósan a bel-osztályon tartottákIrma néni nem volt túl jó állapotban. Ahogy az ágyon feküdt csöpp testéből  csak két nagy riadt szeme látszott szinte.Három hónapig bírta a kegyetlen kórházi „ápolást”.Mikor meghalt, Lauráék már bent laktak a gyönyörűen felújított belvárosi lakásban.
Laura kisfia, Gergő álmodozó, szöszke gyermek volt hatalmas zöld szemekkel. Nyugodt, kiegyensúlyozott kis lénye nem okozott sok gondot, az egész család kedvence volt.Szép lassan kialakult az új életük, a napi ritmus beindult. Reggel ovi, utána munka, este visszafelé ugyanaz. Lidi, Laura anyja sokszor volt náluk, örömmel segített lányának. Kitűnő nagymama volt. Örült, mert a lakás tágas volt, lányáék jól elfértek benne mindannyian. Egy- két bútort megtartottak a  régi holmikból, érdemes volt felújítani őket.
Az egyik kétajtós, gyönyörű intarzia-berakásos diófa szekrény Gergő szobájába került. A kisfiú szerette elalvás előtt a kanyargós díszítéseket nézegetni, mindenféle alakot képzelt hozzá, néha kergetőző lepkéket, néha pedig mókás figurákat.Egyik hétvégén Lidi átjött hozzájuk, mert megbeszélték, hogy átnézik mi az, amit még meg lehet tartani Irma néni dolgaiból. Az öreg diófa-szekrényből elővették a kopott ládát, és elkezdték átnézegetni a régi könyveket és fényképeket. Gergő ott téblábolt körülöttük, időnként zakatolt egyet a vonatával, és jól elvolt.
-Ezzel mit csináljunk? -kérdezte Lidi a lányát. Laura a kezébe vette a megfeketedett ezüst  keretben levő képet, és azon morfondírozott, vajon mennyit érhet a képtartó. Ránézett a képre, és hirtelen lelkiismeret furdalása támadt.
-Rakjuk ki… mondta bizonytalanul-mégiscsak az ő lakása volt…És egy laza mozdulattalaz ágyról föl sem állva a mellettük álló íróasztalra tette a képet. Irma néni boldogan mosolygott rajta.Hirtelen Gergő csörtetett a szobába
-Anya! Szomjas vagyok! Kérek levet! Az almalét hívta így, az összetett szó kissé bonyolult volt neki. Laura fölállt, hogy kimenjen a konyhába.
-Gyere prücsök – nyújtotta a kezét oda sem nézve. De a gyerek nem mozdult.
-Mi van? –kérdezte anyja.
-Ki az a néni ?-mutatott a képre a kisfiú.
-Irma néni. Régen ő lakott itt- hangzott a válasz.- Miért kérdezed kicsim?
-Mert este ott szokott állni a szekrény mellett és néz engem -felelte nemes egyszerűséggel az apró emberke. Csak ott nem ilyen szép…

 2006.07.12
 

 

Jobbágy Károly: Vers

Aki szeret, annak varrd fel a szakadt gombját,

mert könnyen meglehet, hogy felvarrja más.

 Aki szeret, annak hallgasd meg baját, gondját.

mert könnyen meglehet, hogy meghallgatja más.

 Aki szeret, azzal sose légy morc, goromba,

mert könnyen meglehet, hogy rámosolyog más.

 Aki szeret, szeresd! S öleld meg naponta,

mert könnyen meglehet, hogy megöleli más.

És akkor -hidd el- nem ő a hibás!

 

 József Attila  Eszmélet

1

Földtől eloldja az eget
a hajnal s tiszta, lágy szavára
a bogarak, a gyerekek
kipörögnek a napvilágra;
a levegőben semmi pára,
a csilló könnyűség lebeg!
Az éjjel rászálltak a fákra,
mint kis lepkék, a levelek.

2

Kék, piros, sárga, összekent
képeket láttam álmaimban
és úgy éreztem, ez a rend -
egy szálló porszem el nem hibbant.
Most homályként száll tagjaimban
álmom s a vas világ a rend.
Nappal hold kél bennem s ha kinn van
az éj - egy nap süt idebent.

3

Sovány vagyok, csak kenyeret
eszem néha, e léha, locska
lelkek közt ingyen keresek
bizonyosabbat, mint a kocka.
Nem dörgölődzik sült lapocka
számhoz s szívemhez kisgyerek -
ügyeskedhet, nem fog a macska
egyszerre kint s bent egeret.

4

Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.
Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra.

5

A teherpályaudvaron
úgy lapultam a fa tövéhez,
mint egy darab csönd; szürke gyom
ért számhoz, nyers, különös-édes.
Holtan lestem az őrt, mit érez,
s a hallgatag vagónokon
árnyát, mely ráugrott a fényes,
harmatos szénre konokon.

6

Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat.
Sebed a világ - ég, hevül
s te lelkedet érzed, a lázat.
Rab vagy, amíg a szíved lázad -
úgy szabadulsz, ha kényedül
nem raksz magadnak olyan házat,
melybe háziúr települ.

7

Én fölnéztem az est alól
az egek fogaskerekére -
csilló véletlen szálaiból
törvényt szőtt a mult szövőszéke
és megint fölnéztem az égre
álmaim gőzei alól
s láttam, a törvény szövedéke
mindíg fölfeslik valahol.

8

Fülelt a csend - egyet ütött.
Fölkereshetnéd ifjúságod;
nyirkos cementfalak között
képzelhetsz egy kis szabadságot -
gondoltam. S hát amint fölállok,
a csillagok, a Göncölök
úgy fénylenek fönt, mint a rácsok
a hallgatag cella fölött.

9

Hallottam sírni a vasat,
hallottam az esőt nevetni.
Láttam, hogy a mult meghasadt
s csak képzetet lehet feledni;
s hogy nem tudok mást, mint szeretni,
görnyedve terheim alatt -
minek is kell fegyvert veretni
belőled, arany öntudat!

10

Az meglett ember, akinek
szívében nincs se anyja, apja,
ki tudja, hogy az életet
halálra ráadásul kapja
s mint talált tárgyat visszaadja
bármikor - ezért őrzi meg,
ki nem istene és nem papja
se magának, sem senkinek.

11

Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa.
Az udvar szigorú gyöpén
imbolygott göndör mosolygása.
Ledőlt a puha, langy tócsába,
hunyorgott, röffent még felém -
ma is látom, mily tétovázva
babrált pihéi közt a fény.

12

Vasútnál lakom. Erre sok
vonat jön-megy és el-elnézem,
hogy’ szállnak fényes ablakok
a lengedező szösz-sötétben.
Igy iramlanak örök éjben
kivilágított nappalok
s én állok minden fülke-fényben,
én könyöklök és hallgatok.

1933-1934 tele

 

Sír a Föld

Hiába állok és várok.Csak az idő folyik kegyetlen.

Nem üzennek színes fanfárok: ne topogj egy helyben!

Néha meg-meg-löknek, durván, harsogva,

-indulj már! üvöltik fülembe,s én süket leszek napokra.

 

Így figyelem a Földet.LéleKzik  és él.

De fáj a lelke!És a mohó paraziták miatt folyton elvetél.

Lehetne boldog is!Egészséges és erős...

De akkor a lény aki kínozza nem volna ekkora hős.

 

Ember ki lettél e földből végiggondoltad-e valaha,

és kitalálod, mire futja erődből?Csak erre?!

Hogy megöld világod?

Nem veszed észre és kioltod az éltető lángot!

 

Száguld az idő, kint és bent.

Egyre szűkebb a tér, változik a fent és a lent.

Állj meg és figyelj!Az idő folyik kegyetlen,

nem a fanfárok szólnak, hanem az üzenő Világegyetem.

 

Szólít, de sok az ki süket...

A paraziták nem ismerik a saját Természetüket!

SÍR A FÖLD! Hallod?

Halld meg! Ne csak a saját hangod!

2009 tavasz  Z

 

Milliónyi csillag hulik most az égből, a jók talán előlépnek a tündérmesékből.Megszűnhet tán a gond és a bánat, és szebbik arca jő el a világnak...

Ember ki istennek születtél! És aki ily elvetemült lettél...Sorsodon ott a pecsét jele,de most talán megszűnik a démonok bélyege.

Kezdj kérlek isteni részeddel most szent  varázsba, hozz aranykort a világra!Itt az idő,hisz sohasem késő,légy mágus a létedben,tiszta fényben ébredő!

Segíts a Földnek, hogy gyógyulni kezdjen,az emberiség végre hibáira ébredjen.Váltsa fel a zord mostot egy olyan jövő,melyben jelen van az isteni erő!

2011 01 01    Z

 

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért

Fák, csillagok, állatok és kövek
szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.

Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és holt anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bízom,
De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek.