Air Jordan XIII Size 11 OG XI XIII XIV XV Nike Air Jordan III 3 Retro '88 1988 WHITE FIRE RED CEMENT COOL GREY BLACK 10cheap jordans for sale Nike Air Jordan XII 12 Retro 2012 OBSIDIAN WHITE 130690-410 sz 8.5 MastersNike Air Jordan 11 XI Retro Low Cherry Varsity Red OG 2016 US10 UK9 EU44 DS AIR JORDAN MELO M10 JBC 682784-125 SIZE 11 CLASSIC "WEST TEAM" RETROhttp://www.fashionjordansoutlet.com NIKE AIR JORDAN 1 MID MEN'S GYM RED/DK.SEA/BLACK SHOES SZ 9.5 #633206-608White Jordan XII Rising Sun SIZE 13 Nike Air Jordan XI (11) Retro Low Midnight Navy Blue Men's sz. 11 528895-405http://www.cheapestjordanretro11.com Nike Air Jordan 4 Retro Men's Basketball ShoesAir jordan 6 SALE Nike Air Jordan Jumpman Team 2 II Retro White Navy Blue 819175-417http://www.airjordanrunning.com Nike Air Jordan 12 XII Alternate DS size 10.5 New OG ALLJordan CP3.IX 9 IX CP 3 men basketball shoes NEW black metallic silver anthracit Nike Air Jordan 3 III Retro Wolf Grey Metallic Silver Black White 136064-004 AJ3cheap jordan shoes Nike Air Jordan Retro XII 12 Playoff Gym Red Master IV VI XI Bred Wings Size 9Nike Air Jordan Spike Forty Spike Lee Dunk From Above Gold Leaf Mens 819952-706 Nike Air Jordan Retro 1 I Phat White Wolf Cool Gray Silver 364770-102 11 Size 10cheap jordan shoes for sale 100% Auth Nike Air Jordan 13 XIII Retro CP PE CP3 Chris Paul sz 8.5 [823902-015]2016 NIKE AIR JORDAN 12 RETRO FLU GAME MENS SIZE 11 WINGS MASTER Nike Air Jordan 5 Retro [136027-108] Basketball White/New Emerald-Grape Icecheap jordans for sale Nike Air Jordan Retro 1 HI OG Shadow Size 10 VNDS 100% AuthenticNike Air Jordan 2 Retro II Infrared 23 Cement Black Red GS & MEN'S NEW SZ:4-15 Mens Air Jordan Retro 11 XI Low Midnight Navy White Gum Light Brown 528895-405http://www.nike-air-jordan-shoes.net Nike Air Jordan PSNY Horizon SZ 11.5 Black White Public School Retro 827432-002

Ki is volt bingeni Szent Hildgard?

1098-ban született Bermersheimben,Alzey mellett  Hessen tartományban egy vallásos nemesi család utolsó, tizedik gyermekeként.Mivel ő volt a tizedik, még születése előtt Istennek ajánlották fel.Három éves kora óta látnoki képességei voltak, melyekkel alaposan zavarba hozta környezetét.ezért nyolc évesen Jutta bencés apátfőnöknőre bízták, aki megértésével segítette fejlődését, tizenhat évesen pedig apáca lett.Jutta halála után megválasztották apácafőnöknővé, és a Szent Disibod Hegy kolostorát haláláig vezette.

Negyven éves korában érte el az addigi látnoki képességein kívül a rendkívüli  megvilágosodás állapotát, ezt négy látnoki időszak követte, melyeket lejegyzeteltek 32 éven keresztül.Rendkívül széles érdeklődi kör, nagy tudás, és rendkívüli bölcsesség jellemezte.A drágakövek hatásától kezdve a gyógynövények alkalmazásán át a művészetekig, orvostanig minden érdekelte.Jóval megelőzte korát, és vallotta a minden mindennel összefügg szent titkát.A "Scivias" azaz útmutató  című könyvét 1151-ben fejezte be, ennek  III.Eugenius pápa jóváhagyása után hatalma sikere volt a korabeli keresztény Európában.Missziós útjain prédikációval segítette az embereket, a legszegényebbtől a királyokig, császárokig.Levelezett I.Fridric Barbarossa császárral és II.Henrik angol királlyal is, valamint két pápával.

Hildegard sokat foglakozott a női princípiummal, a látomásaiban megjelenő nők kivétel nélkül erősek, gyönyörűek és okosak voltak.Minden földi nőt kiemelt a szellemi magasságokba.Műveiben törekedett a női szerepet és a nőiességet újra definiálni, az életben és a teológiában egyaránt.

Bátor és okos nő volt, aki meghódította tudásával és bölcsességével a korát, férfiakat, nőket egyaránt.Aktív maradt egészen 1179. szeptember 17.-én  nyolcvanegy éves korában bekövetkezett haláláig.

Hildegard szerint a gyógyítás célja  a testi, lelki  és szellemi meggyógyulás, mely harmóniában van a világegyetemmel.Követeli a beteg teljes kivizsgálását, számára minden fontos-az emberi szervezet, a környezet ahol él, az életmódja, lelki és szellemi állapota."A test, a lélek és a szellem egymással összhagban kell hogy legyen.Amikor a testben nincs harmónikus közeg, akkor az megbetegszik"

Bingeni Hildegard szabályai:

  • ELEGENDŐ ALVÁS-amit bevezethetünk egy vacsora utáni sétával, meleg levendulafürdővel, pozitív gondolatokkal és imával.
  • AZ ÉLELEM-ami egy életeszköz, és az erő megújulására szolgál.Jó és gyógyító élemiszernek tartotta tönkölybúzát, az étkezési gesztenyét,édesköményt.Véleménye szerint minden általa jónak tartott élelmiszer tisztítja a testet azoktól az anyagoktól, melyek fáradékonyságot okoznak.
  • MOZGÁS ÉS NYUGALOM-egy fél órás séta jó levegőn megszünteti a stresszt, javítja a szív és a tüdő teljesítményét.Véleménye szerint senki ne menjen aludni addig, míg meg nem békült önmagával és a világgal.

És most pár gyógymód Hildegard-tól:

Amikor zúg a fülünk és fáj a fejünk /magas a vérnyomásunk/ együnk  szegfűszeget többször is naponta.Ez használ vizenyősség és köszvény esetén is.Háromszor naponta rágjunk szét két -három szem szegfűszeget. 

Amikor fáj a májad, törd szét a szelídgesztenyét,tedd mézbe és ezzel a mézzel fogyaszd gyakran   és májad hamarosan meggyógyul.

Szívproblémákra petrezselymes bort ajánl: /szívbor/1 liter jó minőségű /én a Pinot Noárt használom/ bort főzzünk 5 percig 8-10 szár friss  petrezselyemmel, levelestől és 2 evőkanál borecettel.Hozzáadunk  100-150 gramm jó minőségű mézet, és további 5 percig főzzük.Miután a bor habzani kezd, szűrjük le, és töltsük jól kifertőtlenített üvegbe. Fogyasszunk belőle háromszor naponta, 1 dl-t, álmatlanság és túlterheltség esetén. Igyuk kortyolgatva, segít a szívgyengeség, szívfájás és szívszúrás esetén.

 Erős szívdobogás esetén tegyünk a szív területére egy darab jáspist.(Kipróbáltam segített...)

 Bingeni Szent Hildegárd
(Hildegardis Bingensis/Hildegard von Bingen, 1098-1179)
 
Physica (Liber simplicis medicinae)
avagy a Természet gyógyító ereje

I. FÜVEK KÖNYVE
II. FÁK KÖNYVE
VIII. ISTEN ÁLLATKERTJE (részlet, Polgár Anikó fordítása)


I. FÜVEK KÖNYVE
Előszó
Az ember földből való, mert teremtésekor más föld vétetett, ami az ember, és minden elem szolgált neki, mert érezték, hogy él, és minden tevékenységükkel előzékenyen együttműködtek vele, és ő is velük. És a föld zöldet adott nekik, az ember módja és természete és szokásai és egyéb kapcsolatai szerint. A föld ugyanis a hasznos növényekkel mutatta meg az ember szellemi minőségének kapcsolatait, miközben ezeket megkülönböztette; a haszontalan növényekkel azonban az ember haszontalan és démoni jellemvonásait mutatta meg.
Vannak azonban bizonyos növények, amelyeket bizonyos ételekkel meg kell főzni, és ezeket az emberek számára ehetővé teszik, és ezek könnyűek, mert az embert nem terhelik meg túlságosan, és hasonlítanak az ember húsához.
És a gyümölcstermő fák nedve főzés nélkül káros, és megfőzve könnyű, és az ember vérével egyenlítődik ki. A nem gyümölcstermő fák azonban, amelyek nem szaporodnak, csak faanyagok és nem élő fák, és csak levelei vannak, amelyek az emberek számára haszontalan ezeket megenni, úgy hogy ha valaki megeszi őket, annak nem nagyon használ, még ha sokat nem is árt neki, és ezek az emberben a rothadással vethetők össze.
Ami azonban a fákban van, és amiből kötél készül, az az ember ereire hasonlít. És a föld kövei az ember csontjaival vethetők össze, és a kövek nedvessége a csontvelővel, mert annak a kőnek, amelyiknek nedvessége van, melege is van. Az a kő azonban, amelyekkel a tetőket befedik, az ember kezein és lábain lévő körmökkel vethető össze.
És bizonyos levegős növények is nőnek, és ezek szintén az ember emésztésének könnyűek és derűs természetűek, úgyhogy azt az embert, aki megeszi őket, felvidítják, és hasonlítanak az ember hajához, mert ez mindig könnyű és szellős. De bizonyos más füvek szelesek, és ezek a széltől nőnek, és ezek az emésztés számára szárazak és nehezek, és szomorú természetűek, így azokat az embereket, akik megeszik, szomorúvá teszik; és ezek az ember tajtékával vethetők össze, vagy ahhoz hasonlítanak. Azonban a haszontalan növények nedve, amelyeket nem lehet megenni, mérges, mert az emberi ételek számára halált hozók, és az ember kiválasztásával vethetők össze.
És a földnek van tajtéka, nedvessége és nedve. És a föld tajtékja haszontalan növényeket szül, a nedvessége viszont hasznos növényeket, amelyek megehetők, és amelyek az ember más használatára is hasznosak. A nedve azonban fürtöket és bimbózó fákat nemz. Azok a növények, amelyek az ember munkája által vettetnek el, és csak lassan bújnak elő és növekednek, elvesztik fanyarságukat és keserűségüket attól a munkától, amivel az ember termeszti és elveti őket, mint a háziállatok, amiket az ember gonddal nevel fel saját házában, úgyhogy e nedvek nedvessége az ember nedveinek a természetét valamelyest megérinti, amennyiben ezek az ételekhez és italokhoz jók és hasznosak.
Azok a füvek azonban, amelyek magjuk kihullása által, az ember munkája nélkül növekednek, és hirtelen és sietősen, mint a zabolátlan állatok bújnak elő, az emberek számára hátrányosak, ha megeszik őket, mert az ember a megfelelő időben való tejivással, evéssel és növekedéssel neveltetik fel, ami a mondott növényekkel nem így történik. Azonban néhány közülük mégis elnyomja gyógyszerként az emberekben a káros és beteg nedveket.
Azonban minden fű vagy hideg, vagy meleg, és ennek megfelelően növekszik, mert a füvek melege a füvek lelkét jelenti, míg a hideg a testüket: így élnek módjuknak megfelelően, ha akár a meleg, akár a hideg túlsúlyban van bennük. Ha ugyanis minden fű meleg lenne és hideg egy sem, feloldanák az őket használókban az ellentétüket. Ha azonban mind hideg lenne, és egy sem lenne meleg, ugyanígy kiegyensúlyozatlanságot okoznának, mert a meleg az ember hidegével, a hideg pedig az ember melegével szemben áll. És bizonyos füvek erős fűszerek erejét és a legkeserűbb fűszerek fanyarságát bírják. Ezért sok rosszat elnyomnak, mert az ártó szellemek ezeket elkerülik, és (a fűszereket) utálják.
Vannak azonban bizonyos növények, amelyek ugyanakkor az elemek tajtékát is bírják, ezekben az elámított emberek megkísérlik vagyonukat megtalálni; és ezeket a füveket szereti az ördög, és velük keveredik.

Cap. 1-1 A búzáról
A búza meleg és tökéletes, nincs fogyatékossága. És ha az ember jó lisztet csinál a búzából, akkor az ebből a lisztből készített kenyér jó a betegnek és az egészségesnek, jó húst és jó vért ad az embernek. Ha azonban valaki a liszt velejét, a zsemledarát, kiveszi és ebből készít kenyeret, akkor ez a kenyér erőtlenebb és gyengébb lesz, mint a teljes lisztből készült, mert a liszt veleje valamelyest elveszti erejét, és több nyálkát ad az embernek, mint az igazi búzaliszt. Ha azonban a búzát nem lisztként, őrletlenül, egész szemekben főzik meg, és nem őrletik malomban, és úgy eszik, mint a más egyéb ételeket, az sem jó vért, sem jó húst nem ád, ellenben sok nyálkát, mert a búzát alig lehet megemészteni; így a betegeknek semmiképpen sem hasznos, még ha az egészséges meg is tud birkózni ezzel a táplálékkal. (R1-001) Ha azonban valakinek üres a feje, és ezért őrültség kínozza, mintha bolond lenne, akkor vegyen egész búzaszemeket, főzze meg vízben, és azután ezekkel a meleg magokkal vegye körbe a fejét a víz leöntése után, és kösse át egy kendővel. Így a beteg agya megtelik e nedvekkel, és visszanyeri erőit és egészségét. És tegye ezt addig, amíg értelme vissza nem tér. (R1-002) És aki a hátában és az ágyékában érez fájdalmat, az főzze a búzaszemeket vízben, és azon melegében tégy arra a helyre, ahol fáj, és a búza melege minden betegség erejét legyőzi.
(R1-003) És ha kutya harapja meg az embert, akkor készíts tésztát zsemlelisztből tojásfehérjével, és tegye ezt három nap és három éjjel a harapásra, hogy ez a mérges harapást kihúzza. Az ilyen harapás a kutyák lehellete miatt mérgezőbb, mint a más állatok harapásai. Azután hagyja a tésztát, törjön össze cickafarkot tojásfehérjével, és ezt tegye a harapásra két-három napig, majd dobja el. És azután gyógyítsa kenőcsökkel, amelyeket más sebek kezelésére is ajánlanak.

Cap. 1-2 A rozsról
A rozs meleg, de hidegebb, mint a búza, és sokféle ereje van. A belőle készült kenyér jó az egészséges embernek és erőssé teszi. És azoknak is jó, akiknek zsíros a húsa, mert csökkenti húsukat, de mégis erősíti őket. Azoknak azonban, akiknek hideg a gyomra, és ezért elerőtlenedtek, hátrányos, mert gyengesége miatt emésztése nem tudja legyőzni, ezért sok vihart támaszt benne, mert alig tudja megemészteni.
(R1-004) Akinek azonban furunkulusok vannak a testén, bármilyenek is legyenek azok, tegyen tűzben melegített, vagy frissen a kemencéből kivett és megtört rozskenyeret a furunkulusokra, és a rozskenyér erőinek melege felemészti és eltünteti azokat. (R1-005) És akinek rühesség van a fején, törje porrá rozskenyér héját, és szórja ezt a port oda, mert az elveszi ezt a bajt. Három nap után kenje ezt a helyet olívaolajjal, mert az meleg és gyógyító. Tegyen így, amíg meg nem gyógyul. (R1-006) És ha rákok, vagyis vékony férgek rágják az ember húsát, tegyen rá meleg kenyérmorzsát. És tegye ezt gyakran, és azok a kenyér melegétől elpusztulnak.

Cap. 1-3 A zabról
A zab meleg, erős ízű és illatú, és szerencsét hozó és egészséges étel az egészséges embernek, boldog elmét és tiszta, világos értelmet ad, jó színt és egészséges húst okoz. azoknak is, akik valamennyire, mértékkel gyengélkednek, jó enni kenyérként vagy lisztként, és nem árt nekik. Azoknak azonban, akik nagyon betegek és hidegek, nem válik javukra, ha eszik, mert a zab mindig a meleget keresi. És ha ezek a betegek zabkenyeret vagy zablisztet esznek, az csak hánykolódik a gyomrukban és nyálkát okoz, ám erőt nem ad nekik, mert hidegek. (R1-007) Aki azonban köszvényben szenved, és ettől széthasadt szelleme és semmitmondó gondolatai vannak, hogy időnként akár meg is őrül, az gőzfürdőben vegye körül egész testét vízben főzött zabbal, és azt a vizet, amiben a zabot
főzte, öntse felforrósított kövekre. És tegye ezt gyakran, és magához fog térni, és egészségét visszanyeri.

Cap. 1-4 Az árpáról
Az árpa hideg, így hidegebb és gyengébb, mint a fent nevezett mezei termények. És ha kenyérként vagy lisztként fogyasztják, árt mind a betegnek, mind az egészségesnek, mert nincs olyan ereje, mint a többi gabonának. (R1-008) Az a beteg azonban, akinek már egész teste erőtlen, főzze az árpát sokáig vízben, öntse ezt a vizet egy hordóba, és vegyen benne fürdőt; és tegye ezt gyakran, amíg meg nem gyógyul és testének húsa egészséges nem lesz. (R1-009) Sőt, aki annyira beteg, hogy még kenyeret sem tud enni, vegyen árpát és zabot egyenlő mennyiségben, tegyen ehhez valamennyi édesköményt, és főzze ezeket együtt vízben. Amikor megfőtt, szűrje le a nedvet egy kendővel, és igya levesként kenyérevés helyett, és tegye ezt amíg meg nem gyógyul. (R1-010) És akinek az arcán kemény és durva a bőre, és aki a széltől enyhén hámlik, az főzze a árpát vízben, majd mossa az arcát finoman olyan kendővel, amelyet e mértékletesen meleg főzetben megnedvesített, és a bőre lágy és gyengéd lesz és szép színt kap. (R1-011) És ha az ember feje beteg gyakran kell mosnia ezzel a vízzel, és meggyógyul.

Cap. 1-5 A tönkölybúzáról
A tönkölybúza a legjobb gabona, meleg és zsíros és erőteljes, gyengédebb, mint a többi gabonafajta, jó húst és jó vért ad annak, aki eszi, boldog értelmet és örömteli érzelmeket hoz az embereknek. Bármilyen formában is eszik, legyen az kenyér, vagy bármilyen más étel, jó és lágy. (R1-012) És ha valaki már olyan beteg, hogy a betegségtől már enni sem tud, az vegye a tönkölybúza egész szemeit és főzze meg vízben zsír vagy tojássárgája hozzáadásával, hogy jobb íze miatt könnyebben fogyasztható legyen, és egy ezt a beteg, és ez meggyógyítja belülről, mint jó és egészséges balzsam.

Cap. 1-6 A borsóról
A borsó hideg és valamennyire nyálkás. A tüdőt valamelyest fulladóvá teszi. Mégis azoknak az embereknek, akinek természete meleg, jó enni, és erőssé teszi őket. Azoknak azonban, akiknek természete hideg és beteges, nem használ, mert evése esetén a szájban nyálkát okoz. A borsó minden betegnek ártalmas, és nincs ereje a betegségeket kiűzni.

Cap. 1-7 A lóbabról
A lóbab meleg, erős és egészséges embernek jó enni, jobb, mint a borsót. Mert ha a beteg lóbabot eszi, nem árt neki nagyon, mert nem okoz akkor a nedvességet és nyálkát benne, mint a borsó. A lóbabliszt jó és hasznos betegnek és egészségesnek egyaránt, mert könnyű, és fáradság nélkül megemészthető. (R1-015) És akinek belső fájdalmai vannak, az főzze a lóbabot vízben valamennyi zsír vagy olaj hozzáadásával, majd a bab eltávolítása után szürcsölje a meleg levest. Tegye ezt gyakran, és ez belül meg fogja gyógyítani.
(R1-016) És akinek a húsát hullámzó fájdalom, varasodás és kelés gyötri, bármilyen természetűek is azok, vegyen lóbablisztet, tegyen hozzá valamennyi édesköménymag-port, és keverje ezt össze a legfinomabb búzaliszttel vízben, hogy összeragadhasson; és készítsen így tortácskákat tűzön vagy napon. És helyezze ezeket gyakran fel, és ez a fájdalmat kihúzza, és a beteg meggyógyul.
Vicia ervilia
Vicia sativa

Cap. 1-8 A lencséről
A lencse hideg és fogyasztva nem növeli sem az ember velejét, sem a húsát, sem pedig a vérét, és nem kölcsönöz neki erőt sem, de jóllakat a gyomrot és értéktelenül megtölti azt. A beteg nedveket viharossá ingerli az emberben.
(R1-017) Ha valaki a fején foltokban varasodik, és tisztátalan a haja, ami kelések gyökerét rejti magában, akkor finoman törje porrá egy felforrósított kövön a lencsét, és a benne lévő nyálkával porítson egy csigaházat, adjon ehhez ugyanannyi lencseport, és tegye ezt a foltokra, és ez szétoszlatja e fájdalmak nyálkáját, és így meggyógyul.

Cap. 1-9 A kölesről
A köles hideg, de ugyanakkor valamennyire meleg is, (R1-620) és nem hasznos, ha eszik, mert az emberben sem a vért, sem a húst nem gyarapítja, sem pedig erőt nem kölcsönöz, hanem csak a hasat tölti meg és csökkenti az éhséget, mert nem rendelkezik a felüdülés ízével. De az emberek agyát vizenyőssé teszi. És a gyomrot lagymataggá és renyhévé teszi, és a nedveket, amik az emberben vannak, viharba kergeti, és mint afféle dudvát, nem egészséges az embernek megenni. *A szöveg azonos a Cap. 1-193 szövegével.

Cap. 1-10 A muharról
A muhar hideg, és mértékletes a melegsége és keveset használ, mert csak csekélyfelfrissülést ad, és annak, aki megeszi, csekély erőt kölcsönöz, azonban nem is árt neki, ahogy a köles ártani szokott. Szintén nem nagyon oszlatja el a káros nedveket az emberben, ahogy a köles sem. (R1-019) Akinek azonban heves láza van, az főzze a muhart borban, és igya ezt a bort gyakran, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-11 A kenderről
A kender meleg, és akkor nő, amikor a levegő sem nem nagyon meleg, sem nem nagyon hideg, és így természete és magjai is gyógyító erőt hordoznak, és az egészséges embernek áldásos enni, gyomrában a kender könnyű és hasznos, a nyálkát valamelyest eltávolítja a gyomorból, könnyen megemészthető, csökkenti az ártó nedveket, és erősíti a hasznosakat. (R1-603) Aki azonban a fejében beteg, és akinek üres az agya, és így eszik kendert, annak könnyű fejfájást okozhat. Azoknak azonban, akinek fejük egészséges, és agyuk teljes a fejükben, azoknak nem árt. (R1-602) Aki azonban nagyon beteg, megfájdítja a gyomrát, azonban aki csak kicsit beteg, nem árt. ha megeszi.
(R1-020) Akinek azonban gyomra hideg, főzzön kendert vízben, majd a víz kinyomkodása után csavarja kendőbe. Helyezze így melegen a gyomrára, és az megerősíti és állapotát visszaállítja. És akinek agya üres és kendert eszik, annak fájni fog a feje. De az egészséges fejet és teljes agyat nem károsítja. (R1-021) Egy kenderből készített kendő jó a kelések és sebek kötözésére, mert a melegség benne mértékletes.

Cap. 1-12 A katicavirágról
A katicavirág meleg és száraz, és az embereknek semmilyen ételben nem hasznos, mert fájdalmakat okoz. De a jószágnak sem használ takarmányként, viszont sokat árt. (R1-022) Ha azonban valakinek kelések vannak a fején, de azok nincsenek kivarasodva, az törjön össze katicavirágot, és összetörve keverje össze sült szalonnával, és kenje ezzel gyakran a keléseket, amelyek a fején vannak, és ez eltünteti azokat és meggyógyítja. (R1-023) És tördd össze a katicavirágot és keverd el mézzel, és ahol túl sok a légy, kendd ezzel be a falat. És azok a legyek, akik ebből esznek, megbetegszenek, leesnek és elpusztulnak.
+ Cuminum cyminum
Cap. 1-153

Cap. 1-13 A galangagyökérről
A galangagyökér egészen meleg és nem tartalmaz hidegséget, és gyógyító erővel bír. (r1-024) És az az ember, akinek heves láza van, törje porrá a galangagyökeret és igya ezt a port forrásvízzel, és ez fel fogja oldani heves lázát. (R1-025) És akinek az ártó nedvek miatt háta vagy oldala fáj, az forraljon galangagyökeret borban, és igya ezt melegen, és a fájdalom el fog múlni. (R1-026) És akinek a szíve fáj, vagy a szíve gyenge, az egyen elegendő galangagyökeret és jobban lesz.

Cap. 1-14 A citvorról (~ kurkuma)
A citvor mértékkel meleg és nagy ereje vagyon. (R1-035) Mert az az ember, akinek tagjai reszketnek, vagyis remeg, és akiből hiányzik az erő, az vágjon citvort borba, és adjon hozzá valamivel kevesebb galangagyökeret, és főzze ezt egy kevés mézzel, és igya ezt langymelegen, és a remegés eltávozik belőle, és visszanyeri erejét. (R1-036) És akiben sok a nyál és a nyálka, az törje a citvort porrá, és kösse ezt a port egy kendőbe. Tegye ezt egy kis edénybe úgy, hogy a víz befedje, hogy a víz átvegye az ízét, és hagyja így éjszakára. Igya ezt reggelente éhgyomorra, és a nyál és a nyálka csökken. (R1-037) Azonban akinek gyakran fáj a feje, az nedvesítse meg az így kendőbe kötött és vízzel megnedvesített porral a homlokát és a halántékát, és jobban lesz. (R1-038) És aki rossz ételekkel tölti meg és gonoszul megterheli a gyomrát, az törjön porrá citvort, majd készítsen ebből a porból és zsemlelisztből vízzel kis tortácskákat. Szárítsa meg ezeket napon vagy csaknem teljesen hideg sütőben, majd törje ezeket porrá, és nyalja ezt a port gyakran éhgyomorra, és esténként, amikor aludni megy, és gyomra meglágyul.

Cap. 1-15 A gyömbérről
A gyömbér nagyon meleg és tágas, vagyis széteső, és élvezete káros az egészséges és a zsíros embereknek, mert őket ostobává, tudatlanná, gyengévé és zabolátlanná teszi. (R1-039) Aki azonban annyira ki van száradva, hogy már csaknem halálán van, az törje porrá a gyömbért, és vegye be ezt a port éhgyomorra mértékkel levesben vagy egye kenyérrel és jobban lesz. De mihelyt jobban érzi magát, ne egye többet, nehogy károkat szenvedjen. (R1-040) És akinek kelevényes, vagyis gennyes és homályos a szeme, Az törje porrá a gyömbért, és kösse ezt a port egy kendőbe, majd így tegye borba, hogy a bor ettől megsötétüljön, és este, amikor aludni megy, kenje ezzel a borral a szemhéjait és a szemek környékét. És ha ebből egy kevés a szembe is kerül, nem ártalmas.
És ez így kiveszi a gennyet és a zavarosságot a szemekből. Mert amíg az embernek megvan a látása ily módon lehet a szemein segíteni. Miután azonban elveszette látóérzékét, ez a módszer a szemeknek már semmit sem használ. (R1-041) És ha a szemek elhomályosulnak, vedd a ruta és ugyanannyi izsóp nedvét, és adj hozzá háromszor annyit a fent mondott borból, és öntsd ezt egy fémedénybe, hogy az az erőket megtartsa benne. És ha a beteg este aludni megy, kenje be ezzel a szemek és a szemhéjak környékét. És ha közben valahol a szemeket egy kicsit megérinti, nem károsítja azokat. És tegye ezt gyakran, és a szemek elsötétedése elmúlik. (R1-042) És aki a gyomor és a has megrekedésétől szenved, az törje porrá a gyömbért, és keverje össze ezt a port egy kevés atracél-
nedvvel. Ebből és bablisztből készítsen tortácskákat, és süsse meg azokat egy sütőben, amelyben a hőség valamennyit csillapodott. És így egye a tortácskákat étkezés után vagy éhgyomorra, és ez csökkentei fogja a gyomor szennyét, és erősíti az embert. (R1-043) Hasonlóképpen törje porrá az is, aki valamely gyomorfájásban szenved, és keverje össze kétszer annyi galangagyökérrel és fele annyi citvorral. És étkezés után szórja ezt a port borba, és így igya meg, és tegye ezt este is, amikor aludni megy. És tegye ezt gyakran és a gyomra jobban lesz. (R1-044) És akinek a testén sömör-kiütés van, az tegye a fent mondott, kendőbe kötött port ecetbe, és adjon hozzá valamennyi bort, ha van neki, hogy ne legyen olyan csípős, és kenje be egy kendővel és a porral azt a helyet, ahol a kiütések vannak, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-16 A borsról
A bors nagyon meleg és száraz, és egy bizonyos romlás van benne, és (R1-607) sokat fogyasztva károsítja az embert és mellhártyagyulladást okoz, és hivalkodóvá teszi benne a nedveket és káros nedveket szül benne. (R1-047) És ha valaki búskomor, és undorodik az ételektől, hogy enni sem akar, az egyen valamilyen étellel és kenyérrel mértékletesen borsot, és a lépe jobban lesz, és elmúlik az ételektől való undora.

Cap. 1-17 A köményről
A kömény mértékkel meleg és száraz. (R1-048) Asztmásoknak jó, hasznos és egészséges enni azon a módon, ahogy általában eszik. Azokat azonban károsítja, akiknek a szíve fáj, ha megeszik, mert a szívet nem tökéletesen melegíti, hiszen annak mindig melegnek kell lennie. Az egészségeseknek azonban mégis jó, ha eszik, mert jó állapotot eredményez, és lágy meleget ad azoknak, akik túl melegek. De a betegeket károsítja, ha eszik, mert hagyja fellobbanni a betegséget, azokat kivéve, akiknek a tüdejük fáj.
(R1-049) Ha valaki főtt vagy sült sajtot akar enni, szórja meg köménnyel és úgy egye, nehogy fájdalmai legyenek tőle.

Cap. 1-18 A pipitérről (?)
A pipitérnek mértékletes és valamelyest száraz melege vagyon, és ez a helyénvaló keverék tiszta és jó frissességet tartalmaz. (R1-051) Mert egy egészséges embernek jó ezt enni, mivel csökkenti benne a rothadást, növeli benne a jó vért, és az embernek tiszta értelmet ad. És annak a betegnek is, ki teste már csaknem meghalt, visszahozza erőit, semmit nem enged ki az emberből megemésztetlenül, hanem épp ellenkezőleg, jó emésztést biztosít. (R1-052) És az, akinek a fejében sok nyálka gyűlt össze és a pipitért gyakran eszi, annak megkevesbedik a fejében a nyálka. (R1-053) De gyakran elűzi a mellhártyagyulladást is, tiszta nedveket ad az embernek, és tisztává teszi a szemeket. És bármily módon is fogyasztják, szárítva, vagy ételben, haszonnal való és jó, úgy a betegeknek, mint az egészségeseknek. Mert ha valaki gyakran eszi, elűzi tőle a betegségeket, és meggátolja, hogy beteg legyen. És hogy a rossz nedveket kiűzi és az egészséget visszaadja, az azért van, mert evéskor nedvességet és nyálat hív elő a szájban.

Cap. 1-19 Az édesgyökér
Az édesgyökérnek mértékletes melegsége vagyon, és (R1-054) tiszta hangot ad az embernek, bármily módon is fogyasszák, szelíddé (elnézővé) teszi az elmét és megvilágosítja a szemeket, és meglágyítja a gyomrot az emésztéshez. (R1-055) De a szellemükben betegeknek is sokat használ, ha gyakran eszik, mert feloldja a mérget, ami az agyban van.

Cap. 1-20 A fahéjról
A fahéj is nagyon meleg, nagyon erős az ereje, és mértékkel nedvességet is tartalmaz, de melege olyan erős, hogy elnyomja ezt a nedvességet, (R1-056) és ha valaki gyakran eszi, abban csökkenti az ártó nedveket, és jó nedveket ad neki.
A fahéjfáról. A fa, amelynek kérge a fahéj, nagyon meleg. (R1-057) Ezért vegyen az, akit köszvény miatt bénulás kínoz, és egy-, harmad- vagy negyednapos láza van, egy acéledényt, öntsön bele jóféle bort, rakja bele a fent nevezett fa fáját és leveleit, amíg még nedvességük van, és főzze ezt tűzön, és igya ezt melegen, és meg fog gyógyulni. (R1-058) És az az ember, akinek nehéz a feje és tompa, hogy a lélegzet nehezen tör elő és áramlik be az orrán keresztül, az törje a fahéjat porrá, és egye ezt a port egy falat kenyérrel, vagy nyalogassa a kezéről, és az feloldja az ártó nedveket, amelyek tompává teszik a fejet.

Cap. 1-21 A szerecsendióról
A szerecsendiónak nagy melegsége vagyon, és erőiben jóféle keveréket hordoz. (R1-609) És ha valaki szerecsendiót eszik, az megnyitja a szívét, és tisztítja elméjét és jó értelmet ád neki. Végy, mint mindig is, szerecsendiót és ugyanannyi fahéjat és valamennyi szegfűszeget, és tördd ezeket porrá. Azután készíts ebből a porból zsemlemorzsával és valamennyi vízzel tortácskákat, és edd ezeket gyakran, és ez megszünteti szíved és elméd keserűségét, és megnyitja szívedet és tompa elmédet, és boldoggá teszi szellemedet, és tisztítja értelmedet, és minden ártó nedvet csökkent benned, és vérednek jóféle nedvet biztosít, és erőssé tesz.

Cap. 1-22 A százlevelű rózsáról
A rózsa hideg, és ez a hidegség hasznos keveréket tartalmaz. (R1-059) Kora reggel, vagy amikor már megvirradt, végy egy rózsalevelet és tedd a szemedre. Ez kihúzza a nedvet, vagyis a könnyeket, és tisztává teszi azt. (R1-060) Azonban akinek valamely kelések vannak a testén, az tegyen rájuk rózsaleveleket, és az kihúzza belőlük a nyálkát.
(R1-061) És aki hirtelenharagú, az vegyen rózsát és kevesebb zsályát, és törje ezeket porrá. És abban az órában, amikor felkel benne a harag, tartsa ezt az orrához. Mert a zsálya megvigasztal, a rózsa megvidámít. (R1- 062) Rózsát kell venni, és fele annyi zsályát, friss, felolvasztott zsírral. És ezeket vízben kell főzni, hogy kenőcs készüljön belőlük, és ahol az embert görcs vagy bénulás gyötri, ezzel a kenőccsel be kell ott kenni, és jobban lesz a beteg.
(R1-063) Azonban a rózsa jó folyadékokhoz, kenőcsökhöz és minden gyógyszerhez, ha hozzáteszik, és ezek úgy jobbak lesznek, ha rózsát is adnak hozzájuk, még ha csak keveset is, és ez jó erőiből jön, mint fent mondatott.
Rosa canina

Cap. 1-23 A liliomról
A liliom inkább hideg, mint meleg. (R1-064) Végy ezért egy fej liliomhagymát, erősen tördd össze öreg zsírral, olvaszd fel egy tálban és tedd edénybe. És azután akinek fehér leprája, vagyis "quedick"-je van, kendd gyakran ezzel a kenőccsel, miután a kenőcsöt felmelegítetted, és az megfogja gyógyítani. (R1-612) De a vörös lepra éppígy gyógyítható. (R1-065) És ha valakinek kiütései vannak, igyon gyakran kecsketejet és a kiütések teljesen eltűnnek róla. Azután vegye a liliom szárát és leveleit, törje ezeket össze, nyomja ki a levét és gyúrja össze zsírral; majd pedig kenje ezzel azokat a helyeket a testén, ahol a kiütések fájnak, és igyon ismét kecsketejet. (R1-066) A liliomvirágok első kinyílásának az illata és a virágok illata is megörvendezteti a szívet és jó gondolatokat ád.

Cap. 1-24 Az útifűről
Az útifű hideg természetű, és hidegségében kellemes keverék van, (R1-067) és aki borban megfőzi és melegen megissza, ez az erős láztól megfosztja. (R1-068) És az ember nyomott szellemét kellemes keveréke által megvidámítja, támogatja és erősíti az agyat, hogy meggyógyuljon, részben hidegével, részben pedig keveréke által. (R1-069) Azonban ha valakinek a gyomrában van láz, az főzzön útifüvet borban, és a bor leöntése után tegye az útifüvet egy kendőbe, és úgy melegen kösse ezt a gyomrára, és ez kiűzi a gyomrából a lázat.
Plantago lanceolata
Plantago media

Cap. 1-25 A vad levenduláról
A vad levendula meleg és száraz, és melegsége egészséges. (R1-070/071) És aki a levendulát borban, vagy ha bora nincs vízben és mézben megfőzi, és langyosan gyakran issza, az enyhíti a máj és a tüdő fájdalmát és az asztmát a mellkasában, és tiszta tudatot és tiszta értelmet szerez magának.
Lavandula latifolia
Cap. 1-202

Cap. 1-26 A kubebaborsról
A kubeba meleg, és ez a meleg a megfelelő keveréket hordozza magában; és száraz is. És ha valaki kubebát eszik, a benne illetlen vágyakozások mérséklődnek. (R1-072) Azonban a szellemet boldoggá, az értelmet és a tudást tisztává teszi, mert a kubeba hasznos és mértékletes melege a vágyakozás illetlen hevét, amelyben bűzlő és szennyes nedvességek rejtőznek, feloldja, és az emberek szellemét és értelmét világítóan tisztává teszi.

Cap. 1-27 A szegfűszegről
A szegfűszeg nagyon meleg és egy bizonyos fajta nedvességet hordoz, amely által kellemesen kitágul, mint a méz kellemetes nedvessége. (R1-073) És ha valakinek fáj a feje, és zúg, mintha süket lenne, egyen gyakran szegfűszeget, és csökkenti a dörmögést, ami a fejében van. (R1-074) És ha beteg tagok duzzadnak meg olykor az emberben, akkor újra és újra az történik, hogy ez a duzzadás a tagokban vízkort növeszt. Ha ezért a vízkor már valakiben növekedni kezdett, egyen gyakran szegfűszeget, és az lenyomja a betegséget, mert ereje átmegy az ember tagjaiba, azok dagadását csökkenti, és a vízkórt menekülésre készteti, és nem engedi tovább növekedni. (R1-076) Azonban az ember velejének a melege is izzaszthat és akkor podagrát okoz. Ha ez már növekedni kezdett, és az illető gyakran eszik szegfűszeget, ereje átmegy az ember velejébe, és hátráltatja a podagra fejlődését, és tovább halad benne, ha már elkezdődött (ti. a podagra).

Cap. 1-28 A fekete hunyorról
A hunyor izzó meleget és hideget is hordoz magában. (R1-078) És az az ember, akiben a legártóbb, halált hozó nedvek kelnek, úgy hogy valamely tagjából előbugyognak, hogy az ember kiütést mond, az egyen mindig hunyort és jobban lesz. (R1-079) És akinek negyednapos láza van, az egyen belőle a láz közeledtekor, és jobban lesz. (R1-080) És akit a köszvény nagyon gyötör, egye, amikor beteg, és jobban lesz. (R1-081) És akinek forró láz van a gyomrában,
vágjon ebből borba, és melegítse ezt a bort, és igya olyan melegen, és meggyógyul.
Cap. 1-129
Cap. 1-152
Helleborus viridis

Cap. 1-29 A tüdőfűről
A tüdőfű hideg és valamennyire száraz, és nem sok hasznára van az embereknek. (R1-082) Az az ember azonban, akinek a tüdeje felfúvódott, hogy köhög, és csak fáradtsággal tud belélegezni, az főzze a tüdőfüvet borba, és igya ezt gyakran éhgyomorra, és meg fog gyógyulni. (R1-083) És a birkák túl gyakran eszik, egészségesek és kövérek lesznek, és a tejüket sem károsítja. (R1-084) És ha valakinek a tüdeje felfúvódott, és a borban főzött tüdőfüvet gyakran issza, ahogy fentebb mondatott, visszanyeri tüdeje egészségét, mert a tüdőnek (a fűhöz) hasonló természete van.

Cap. 1-30 A gímpáfrányról
A gímpáfrány meleg, és (R1-085) segít a májnak és a tüdőnek és a fájó belsőségeknek. Végy ezért gímpáfrányt, és erősen főzd meg borban, adj hozzá tiszta mézet, és így hagyd újra felforrni. Azután törj porrá borsot és kétszer annyi fahéjat, és ezt az előbb mondott borral forraldd fel újra, és szűrdd át egy ruhán, és készíts így italt, és idd ezt gyakran étkezés után és éhgyomorra, és ez használ a májnak és tisztítja a tüdőt, és gyógyítja a fájó belső szerveket. És kiveszi a belső rothadást és nyálkát. (R1-087) És szárítsd lassan a gímpáfrányt forró napon vagy meleg téglán, és tördd porrá így, és ezt nyalogasd a kezedről éhgyomorra vagy evés után, és ez elveszi a fej és a mellkas fájdalmát, és csillapítja az egyéb fájdalmakat, amik a testedben vannak. (R1-088) És az az ember, akinek a fájdalma heves, majd hirtelen gyengül, az igya ugyanezt a port meleg borban, és jobban lesz.

Cap. 1-31 A sárga tárnicsról
A tárnics meglehetősen meleg. (R1-089) És ha valakinek úgy fáj a szíve, mintha alig lenne a helyén (?), az törje porrá a tárnicsot, és egye ezt a port levessel, és ez megerősíti a szívét. (R1-090) Ha azonban valakinek lázas a gyomra, az igyon gyakran ebből a porból borban, amit forró sugarak melegítettek fel, és a gyomrát megtisztítja a láztól.

Cap. 1-32 A keskenylevelű (északi) kakukkfűről
A kakukkfű meleg és mérsékelt. (R1-091) És ha valakinek a testében beteg hús van, hogy a húsa olyan lesz, mintha rühes lenne, az egyen kakukkfüvet hússal vagy lekvárban megfőzve, és testének belül meggyógyíttatik és megtisztíttatik. (R1-092) És akin kis rühek, vagyis kis ótvarok vannak, az törjön össze kakukkfüvet friss zsírral, kenje ezzel, és visszanyeri egészségét. (R1-093) És akinek az agya beteg és mintha üres lenne, az törje porrá a kakukkfüvet, és ezt a port keverje össze zsemleliszttel vízben, csináljon ebből tortácskákat, és egye ezeket gyakran, és az agya ettől jobban lesz.
Thymus vulgaris
Thymus zygis

Cap. 1-33 A fehér pemetefűről
A pemetefű meleg, és elég nedvvel bír, és különböző betegségek ellen segít. (R1-094) És ha valakinek süket a füle, az főzze a pemetefüvet vízben, és vegye ki a vízből, és engedje a meleg gőzt a fülébe szállni. A füvet pedig rakja a füle köré és az egész fejére, és javulni fog a hallása. (R1-095) És akinek a torka beteg, az főzze vízben a pemetefüvet, és szűrje át ezt a vizet egy kendőn. Adjon hozzá kétszer annyi bort, és egy edényben forralja fel újra, elegendő zsír hozzáadásával. Igya ezt gyakran, és a torka meg fog gyógyulni. (R1-096) Aki azonban köhög, az vegyen édesköményt és kaprot egyenlő mennyiségben, és adja ezeket harmadannyi pemetefűhöz, főzze meg ezeket borban, azután szűrje át egy kendőn és igya ezt, és a köhögés csillapodni fog. (R1-097) És akinek beteg vagy törött tagjai vannak, az főzze meg a pemetefüvet borban elegendő más hozzáadásával. Ezeket, amikor megfőttek, öntse egy tálba, és igya gyakran lehűtve, és a tagjai meg fognak gyógyulni.

Cap. 1-34 A szarvasgombáról
A szarvasgomba hideg és kemény, és káros megenni mind az embernek, mind a barmoknak, amelyiket nem bántja betegség. Mert a szarvasgombának olyan ereje van, hogy az egészséges embert és az egészséges marhát belülről megsérti, ha nincs bennük betegség. (R1-098) Ha azonban az ártó nedvek feltörnek az emberben, hogy az ember tagjait köszvény gyötri, mintha el akarnának törni, ha akkor az ember szarvasgombát eszik, menekülésre készteti ezen nedvek veszélyét, és elmarja ezeket, és kivezeti ezeket, mert olyan a szarvasgomba természete, hogy mindig az összetörésre szolgál, ahol van, és feltöri, ami bűzlő, ahol ilyet talál.

(R1-099) Azonban egy terhes asszonynak testi veszélyekkel járó vetélést okoz, ha ezt eszi.

Cap. 1-35 A valódi levenduláról
A valódi levendula meleg és száraz, mert kevés nedve van. És az embernek semmit sem használ, ha eszi, de erős illata van. (R1-100) És akinek sok tetve van, és gyakran szív levendulaillatot, a tetvek megdöglenek rajta. (R1-101) És az illata tisztítja a szemet.

Cap. 1-36 A görögszénáról
A görögszéna inkább hideg, mint meleg. (R1-102) És az az ember, akinek napi láza van, amitől gyakran kiveri a veríték, és undort kelt az étel, vagyis kárt tesz, az szedjen nyáron ebből a fűből, melegítse a magjait borban, és igya ezt gyakran melegen éhgyomorra, és jobban lesz. (R1-103) És akinek negyednapos láza van, az főzze a görögszénát vízben, és miután a vizet kinyomkodta, borítsa vele be gyakran esténként vele melegen a combját, kössön köré egy kendőt, és igyon gyakran borban melegített görögszénát, ahogy fent mondatott, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-37 A boldogasszony tenyeréről (Chrsanthemum balsamita)
A balzsamfű meleg. (R1-104) És aki mérget eszik vagy iszik, az vegyen balzsamfüvet, valamint rutát és tisztesfüvet egyenlő mennyiségben. És miután borban összetörte ezeket, nyomja ki a nedvüket, és adjon hozzá kétszer annyi nenyúljhozzám nedvet, mint e fentiek egyikéé. Keverje ezeket össze, szűrje át egy kendőn, és igya éhgyomorra. De miközben issza, üljön valamely meleg helyen, hogy ne fázhasson meg, mert ha akkor megfázna, veszélyes lenne a számára. Miután megitta, igyon propoliszt (??? - Honigwurz) és ez rosszullét által kiveszi a mérget, vagy az alsó fertályakon átvezetve szabadít meg tőle. (R1-105) És akinek sok a tetve, az törjön össze balzsamfüvet zsírral, és keverje össze, majd kenje ezzel a nyakát, és a vállai alatt, és a tetvek megdöglenek, de neki nem lesz kára. (R1-106) Azonban az az ember, akiben a lepra növekedni látszik, az főzze a balzsamfüvet vízben, adjon hozzá zsírt, és így készítsen kását. Egye ezt gyakran, és a lepra eltávozik belőle.
Cap. 1-195

Cap. 1-38 A keskenylevelű zsázsáról
A zsázsa meleg és nedves, és ez a nedvesség jóféle keveréket tartalmaz, és egészségesnek s betegnek egyaránt jó és hasznos enni. És az, ami keserű benne, nem ragadja meg belül az embert, hanem gyógyítja. (R1-107) És az, akinek gyenge a szíve és beteges a gyomra, az egye nyersen, és megerősíti őt. (R1-108) És azt is, akinek szomorú a szelleme, boldoggá teszi, ha megeszi. (R1-109) És megéve gyógyítja az emberek szemét, és tisztává teszi.

Cap. 1-39 A foltos bürökről
A bürök meleg és veszélyt rejt magában, úgy hogy ha egy ember megeszi, minden jól és helyesen elrendezett dolgot a vérében és nedveiben szétrombol, és káros hullámokat kelt, ahogy a vihar a vizek nyugtalanságát okozza. És ha ez a vihar abbamarad, a legrosszabb nedveket és legártóbb betegségeket hagyja hátra az emberben. (R1-110) Azonban azok, akiket dorongokkal és furkókkal gonoszul megkékítettek, vagy azok, akik valamelyes magasságból leestek, úgy hogy húsuk és tagjaik erősen megrongálódtak, főzzenek bürköt vízben, és a víz kinyomkodása után tegyék ezt a tagjaikra, amelyek fájnak, kössék át egy kendővel, és a bürök a nedveket, amelyek ott összegyűltek, szétoszlatja, mert szétoszlatásra is szolgál. (R1-111) És ha valaki döfés, csípés vagy dobás miatt húsa és bőre között megduzzad, annak a bürköt vízben kell melegítenie, és a duzzadásra kötni, és az a duzzadást szétoszlatja. (R1-112) Ha azonban valakinek valamely tagja egy betegség által magától duzzad meg, akkor a bürök nem használ a duzzanat szétoszlatására, mert ha erre ráteszik, arra a készteti a nedveket, amelyek a betegség egy kelésben összegyűjtene és a húsból így ki kell, hogy törjenek, hogy a test belseje felé visszaforduljanak, ami veszélyekkel jár együtt.

Cap. 1-40 A kámforról
A kámfor, ti. a gumi, tiszta hidegséget tartalmaz. Azonban az a fa, amely a kámfort kiizzadja, csípős és keserű hidegséget tartalmaz. És ha valaki a kámfort egyszerűen, ezzel eszi mérték nélkül, akkor a tűz, ami az emberben van, a hideg által hátráltatik. És a hideg is, ami az emberben van, felboríttatik a kámfor hidege által, úgy hogy az ember olyan lesz, mint a fa, amely se hideget, sem pedig meleget nem tartalmaz (???). Ezért senki ne fogyassza egyszerűen a kámfort. (R1-113) Végy azonban aloét és mirhát egyenlő mennyiségben, és a kámforból valamennyivel kevesebbet, mint ezek közül az egyik, és tördd ezeket össze egy edényben, és adj hozzá egy kevés vadsalátát (wilder Lattich). Azután készíts ebből és zsemlelisztből tortácskákat. Szárítsd meg ezeket tűzben forrósított kövön, vagy a napon, és megszárítva tördd porrá. Ebből a porból igyál gyakran éhgyomorra meleg propoliszban (?~Honigwurz). És ha egészséges és erős vagy, csodálatos módon még erősebb és egészségesebb leszel, és erőid ezen módon rendbe jönnek. És ha beteg vagy, ez csodálatosan felemel és megerősít téged, ahogy a nap a borús napot megvilágosítja.

Cap. 1-41 A sóskáról
A sóska sem nem meleg, sem nem hideg a megfelelő mértékben. Ezért az embernek nem használ, ha eszi, mivel természetét felkavarja. És aki mégis eszi, azt szomorúvá teszi, és természetével helytelen mértékben kitölti belső szerveit. (R1-114) Azonban barmok és ökrök táplálékaként hasznos, mert az, ami benne gyenge az emberek erőinek, az állatok erőinek hasznos.
Rumex sanguineus
Rumex hydrolapathum
Rumex patientia
Rumex scutatus

Cap. 1-42 A kövirózsáról
A kövirózsa hideg, és nem hasznos az embereknek ezt megenni, mert természete szerint zsíros. Mert ha egy ember mégis megeszi, aki nemi természetében egészséges, égni fog a vágyakozástól, mintha megbolondult volna. (R1-115) És ha egy férfinak kiszárad a magja, hogy nincs is neki, noha nem aggastyán, tegye a kövirózsát annyi időre kecsketejbe, amíg az a kövirózsát teljesen átitatja, majd főzze meg ebben a tejben néhány tojás hozzáadásával, hogy étel legyen belőle. És ezt egye három vagy öt napig, és magja visszakapja nemzőerejét, és gyermeke fog születni. (R1-116) Azonban az ily módon elkészített étel mit sem használ az asszonyok terméketlensége ellen, ha egy asszony eszi ezt, csak vágyát fogja felingerelni vele, a terméketlenséget nem veszi el. (R1-117) És akinek a fülei süketek, hogy semmit sem hall, az vegye egy olyan asszony tejét, aki tíz-tizenkét hét előtt fiút szült. Adjon hozzá kövirózsát, és csurgasson 3-4 csepp nedvet a fülébe. Tegye ezt gyakran és vissza fogja nyerni a hallását.
Cap. 1-203

Cap. 1-43 A földitökről
A földitök meleg, és használata nem hasznos az embereknek, mint a gyomoké, amelyek haszontalanok. (R1-118) És a melegsége mindenütt veszélyes azokat a helyeket kivéve, ahol méreg készül. Mert ha ott tűzben meggyújtják, úgy hogy melege és szaga a mérget megérinti, akkor csökkenti ennek az erejét, ahogy a bor is elveszíti erejét, ha egy éjszakára a kupában felejtik. (R1-119) És ha tűzbe vetik, és mint a répát megsütik, majd azon melegében a tűzből kiveszik és szeletekre vágják, szagot áraszt magából. És ha ez a szag egy kígyót vagy egy békát megérint, oly módon károsítja őket, hogy a kígyó okádni fog, a béka pedig olyan fájdalmakat érez, hogy menekül arról a helyről. ha azonban a földitök szaga egy embert érint meg, fájdalmakat okoz neki, hacsak nem evett előtte rutát, mert a földitök olyan értéktelen és kellemetlen nedveket tartalmaz, hogy úgy az embereket, mint a rossz férgeket megöli. (R1- 120) Ha valakinek a lába sérült, vagyis törött, főzze a földitököt vízben. A víz kifacsarása után tegye a földitököt azon melegében a lábára azon a helyen, ahol törött, és ápolja ezzel. Ez kiveszi belőle az ő rothadását, és a beteg meggyógyul.
Cap. 1-204

Cap. 1-44 A közönséges aranyvesszőről
Az aranyvessző inkább hideg, mint meleg, és veszélyes nedveket tartalmaz, ami más füvekét meghaladja, ahogy egy bizonyos féreg rosszabb és egészségtelenebb, mint a másik. (R1-121) De ha valakin nagy és kitüremkedő kelések vannak, az főzze az aranyvesszőt vízben, és tegye azt azon melegében a kelésre, és ápolja azt gyakran ily módon, és meg fog gyógyulni. (R1-122) De ha valaki vas által sebesül meg, és aranyvesszőt rak a sebre, az veszélyes a számára, Mert a bőr felszínét gyakran begyógyítja, és a rothadást belülre űzi. (R1-123) Ha azonban valakinek a húsa és a bőre között foltok és hólyagok tűnnek elő, az főzzön aranyvesszőt vízben, és helyezze melegen azokra, és meg fog gyógyulni. (R1-616) És a marhákkal is ugyanígy kell tenni, ha ilyen keléseik vannak.

Cap. 1-45 A gombernyőről
A gombernyő meleg, és sok tisztaság van benne (R1-124) és a nedve kellemes és egészséges, vagyis gyógyító, és a beteg gyomornak és a beteg zsigereknek nagyon jó. Nyáron, amikor zöld, húzd ki a gyökerével együtt és főzd meg vízben, azután ezt a vizet szűrdd át egy kendőn, majd adj hozzá mézet és valamennyi édesgyökeret és így készíts propoliszt (Honigwürze) és idd ezt evés után. És ez kiveszi a gyomrodból a nyálkát és gyógyítja beteg zsigereidet. (R1-125) De szárítsd is meg a gombernyőt fokozatosan a napon, nehogy erőit elveszítse, mert a nap a füvek erejét nem kevesbíti, ha így szárítják őket, a tűz azonban megkevesbíti azokat. És a kiszárított füvet mértékletesen tördd porrá, hogy ne legyen teljesen apró. Azután télen forralj bort mézzel és édesgyökérrel, és tedd bele ezt a port, és idd gyakran étkezés után, és ez kihajtja a nyálkát a gyomorból, és a fájó zsigereket az egészséghez visszavezeti. (R1-617) És akit vas sebesít meg, nyomja ki a gombernyő nedvét, öntse vízbe, és igya így étkezés után. Vagy télen tegye a beteg a porát vízbe, és igya ezt gyakran étkezés után, és ez belülről tisztítja a sebeket, s fokozatosan és jól gyógyítja őt.

Cap. 1-46 Az őszi kikericsről
A kikerics száraz és hideg, és sem áldás, sem egészség nem találtatik benne, és nem használ az embereknek, ha megeszik, mert ha megeszik, a jó tettek hiányát és szárazságot okoz. És ha egy ember megeszi, csak keveset és rövid ideig, kívül megnövekszik a húsa tőle, mert az erőiből belülről hiányzik, ami a húsát emeli, mintha csak növekedne. Ettől gyakran meghalnak, mert több méreg van benne, mint egészség. Ha azonban marha eszi meg a kikericset, nem döglik meg tőle, de renyhe és görbe lesz.

Cap. 1-47 Az erdei pajzsikáról
A pajzsika nagyon meleg és száraz és valamennyi nedve is van. Azonban sok erőt tartalmaz, méghozzá olyat, hogy az ördög elkerüli miatta. És vannak olyan erői is, amelyek a nap erejéhez hasonlatosak, mert ahogy a nap a sötétséget megvilágosítja, úgy készteti a pajzsika menekülésre a fantazmagóriákat, ezért a gonosz szellemek megvetik. (R1-126) És azokon a helyeken, ahol nő, az ördög ritkán gyakorolja csalárdságait, és azt a házat, és azt a helyet az ördög, bárhol legyen is, elkerüli és irtózik tőle, és a villám, a vihar és a jég ritkán esik ott, és a talajra, ahol nő, ritkán hullik jégeső.
(R1-127) És azt az embert is, aki magánál hordja, elkerülik a démonok mágiái és varázslatai csakúgy, mint az ördögi szavak és más álomképek. És ha kép készül valakiről kárával és halálával, ha pajzsikát tart magánál, nem, fog megsérülni. Mert az embereket néha képekkel átkozzák meg úgy, hogy megsérülnek és megőrülnek tőle. Amikor ugyanis az ördög az embert a Paradicsomban magához vonta, egy bizonyos emlékeztető jel készült az ördögben, ami az Ítélet Napjáig megmarad. És ezért bizonyos szavak, amelyek a csalárdságából születtek, ha néha emberek kimondják őket, megérintik ezt a jelet, ami benne maradt, és így előhívják és kicsalogatják, és így e szavak által árt az embereknek, vagy teljesíti azon kívánságaikat, amelyekről beszéltek. Néha az ember egy általa készített képpel győzni is tud azáltal, hogy az áldást és egészséget hoz neki. Azonban a gyűlöletből és az irigységből baj születik, és a baj bajjal van összekötve. És az ördögi befolyás már embrióként látja az ember sorsát, hozzákapcsolódik, és mindig az ember mögött áll, és így baj bajjal jár. És ahogy az embernek jó és rossz tudása is van, ugyanúgy teremtetett az emberek számára jó és rossz növény is.
(R1-128) Azonban a pajzsika nedvéhez bölcsesség rendeltetett, és a természet méltóságában a jóság és a szentség jelölésére szolgál. Ezért menekül előle és kerüli el minden rossz és mágikus.
(R1-129) És amelyik házban pajzsika is van, ott a mérgek és az álomképek nem tudnak kiteljesedni. Ezért annak az asszonynak, aki gyereket szül, pajzsikával kell körbevennie magát a gyermeket is és a bölcsőben is őt, és akkor az ördög kevésbé fogja tudni megközelíteni. Mert amikor az ördög először megpillantja a gyermek arcát, nagyon gyűlöli és követi. A következő gyógyszerekhez is jó a pajzsika: (R1-131) Aki köszvényben szenved, szedjen pajzsikát, amikor zöld, főzze meg vízben, és ebben a vízben fürödjön gyakran, és a köszvény enyhülni fog. (R1-132) És nyáron, amikor zöld, tedd a leveleit a szemeidre és aludj így, és ez tisztítja a szemeket, és kiveszi belőlük a ködöt. (R1-133) És aki süket, hogy semmit sem hall, az kössön pajzsikamagokat egy kendőbe, és így dugja a fülébe, de ügyeljen, nehogy a fülén keresztül a fejébe nyomja: így visszanyeri a hallását. (R1-134) És akinek a nyelve köszvényes, hogy beszélni sem tud, az tegye a pajzsikamagokat a nyelvére, és a köszvény a nyelvében enyhülni fog, és tud majd beszélni. (R1-135) És az az ember, aki feledékeny és tudatlan, az tartson a kezében pajzsikamagokat, és újra emlékezni fog, és visszanyeri értelmét. Annyira lesz értelmes, amilyen értelmetlen most.

Cap. 1-48 A kapotnyakról
A kapotnyak nagyon meleg, és olyan veszélyes erő van benne, hogy rettegni kell tőle, és nagyon sötét, emiatt változékony természetű és viharos, mert melege és veszélyessége a veszélybe siet. És ezért az ember természetét inkább cserben hagyja, minthogy egészségének használna. Mert ha egy embernek enni adják, aki nyavalyatörésben vagy hidegrázásban szenved, vagy köszvényes, csak más nagyobb fájdalmakat okoz neki. (R1-618) És ha terhes asszony eszi meg, vagy meghal, vagy fennáll a veszélye, hogy elvetél. Vagy ha ebben az időben nincs hószáma, nagyobb fájdalmakban fog szenvedni.

Cap. 1-49 A foltos kontyvirágról
A kontyvirág sem nem langymeleg, sem nem túlzottan erős, hanem egyenletes és mértéktartó melegsége van, ahogy a nap a pirkadat után kellemes meleget ad, vagy mint a harmat, amely kellemes nyáron a nap felkelte előtt, és ezért mindenhez kötődhez, mint kellemetes ember, aki a veszélyeket is el tudja viselni, és a sikert is helyesen birtokolja. (R1-136) És az az ember, akiben a rothadás fekete pörsenéssé válik, amelyben az ember halála vagyon, és amit "seltega"-nak neveznek, akkor ennek az embernek a kontyvirág leveleit vagy gyökerét kell enni adni, és ez mérsékeli benne a túl nagy forróságot és a túl nagy hideget, ami

ebben a pörsenésben van, úgy hogy az gyengéden tűnik el. (R1-137) És ha egy ember annyira szenved a köszvénytől, hogy úgy tűnik, mintha minden tagja csütörtököt mondott volna, és a nyelve képtelen a beszédre, akkor azonnal a kontyvirág leveleit valamennyi sóval kell neki enni adni, és a köszvény enyhülni fog. Ha mégsem enyhül, akkor a gyökerét kell főzött mézbe mártani, és ezt kell a betegnek azonnal megennie, és jobban lesz.
(R1-138) És az az ember is, akinek a gyomrában nyálkás láz van, különböző hidegrázásoktól szenved, az főzze a kontyvirág gyökerét tiszta borba, majd hagyja lehűlni, és azután mártson egy felizzított acélt ebbe a borba, és így melegítse fel újra, és azon melegében igya ezt meg, és ez kiveszi a nyálkát, ami a gyomrában van, és a lázat is, ahogy a tűz megolvasztja a havat. (R1-139) És az az ember, akiben melankólia nő, akinek sötét a kedélye, és mindig szomorú. És az ilyen ember igyon gyakran olyan bort, amelyben kontyvirág gyökere főtt, és ez csökkenti benne a melankóliát, vagyis az eltűnik, ahogy a láz is.

Cap. 1-50 A kaempferiáról
A kaempferiában langy hűvösség van, és a meleg kábulata, ami féktelenséget szít az emberben, úgy hogy az ember megszédül tőle. Mert abban az emberben, aki megeszi, vagy italként magához veszi, féktelenséget kelt, mint az erős bor, ha megisszák, és együgyűvé teszi. És az emberben több rothadást szül, mint vért, és ezért csaknem semmit sem használ.

Cap. 1-51 A kutyatejről
A kutyatej méreg, és hirtelen melege vagyon, ami az ember húsát meggyújtja. És értéktelen nedvesség is van benne, mivel az ember húsát elemészti. És más haszna nincs is, mint amit az orvoslás filozófusai találtak ki, és ami abban áll, hogy (R1-140) olykor a kutyatejet bizonyos italokhoz megkeményedett gyomor ellen, hogy ilyenkor általa a hasznos gyógyszereket enyhítsék, és hogy a rosszat, ami az ember testében rejtezik, ez a rossz elűzze.
Euphorbia helioscopia
Euphorbia lathyris

Cap. 1-52 A nadragulyáról
A nadragulya hidegséget hordoz magában, ebben a hidegségben azonban émelygést és dermedtséget tartalmaz, és a földben, és azon a helyen, ahol nő, az ördögi befolyásnak bizonyos része és közössége vagyon a nadragulya művével. És az embereknek ártalmas megenni és meginni, mert a szellemet szétzilálja, mintha az ember halott lenne. (R1-141) Ha azonban egy ember bőrét és húsát nagyon nagy és erős kelések lyuggatják át, az vegyen valamennyi kacsazsírt, és szarvas- vagy bakfaggyút, amennyit tud, és adjon hozzá egy kevés - egy cseppnyit egy toll segítségével - nadragulyanedvet, és azonnal keverje össze. És ezen a módon készítsen kenőcsöt, és ezzel a kenőccsel kenje a nagy keléseket mértékkel és nem gyakran, nehogy károkat szenvedjen. És ehhez a kenőcshöz csak kevés nadragulyanedvet adjon, mert ha sokat ad, vagy gyakran keni magát, a bőrét szétmarja, vagy keresztüllyukasztja.

Cap. 1-53 A "Dauwurz"-ról
A "Dauwurz" meleg és száraz, és erős erői is vannak, és természetében tiszta. (R1-142) És ha valaki, mint más füveket gyakran eszi, tisztítja a gyomrát, és elűzi a ködöt a szeméről.

Cap. 1-54 A napraforgó kutyatejről
A kutyatej meleg és száraz, és sok dologban hasznos. (R1-143) És akinek a testében nedves köszvény van, mintha az a tagjait szétrágná, és akinek türelmetlen köszvény a testén belül van, hogy ettől sokfelé vezető és sok gondolata van, mintha a tudata elenyészne, az főzze meg a kutyatejet borral és mézzel, és szűrje át egy kendőn, és igya ezt langyosan evés után és esténként, és tegye a borban főtt füvet melegen a mellkasára és kösse ét egy kendővel, és tegye ezt gyakran, és jobban lesz. (R1-144) Azonban törj össze édesgyökeret és piros bazsarózsát azonos mennyiségben. Végy a kutyatej porából ugyanannyit, mint e kettőből, és keverd ezeket össze egy kevés világos vagy sült só hozzáadásával, és edd az ily módon készített port gyakorta éhgyomorra és étkezés után, és ez a hangodat tisztává teszi, és gyógyítja a mellkasodat, és ezeket olyan tisztává teszi, mint a tiszta levegő, és úgy elnyomja és csökkenti a köszvényt, hogy az nem töri el tagjaidat, és szellemed értelmét sem veszíted el.

Cap. 1-55 Az indás pimpóról
A pimpó nagyon meleg, nedvének mértékletes nedvessége vagyon és (R1-145) jó a láz ellen. Végy ezért pimpót és erősen tördd össze, és keverd zsemleliszttel vízbe, mint amikor egy tortácskát akarsz készíteni, azután készíts valamennyi faolajjal, vagy azod nincs, valamennyi mákolajjal tésztát, és nedvesítsd meg, hogy lágy legyen, és azután kendd rá egy kenderből való kendőre, és miután e kendőt megmelegítetted, vedd ezzel körbe az erős lázú ember egész hasát. És ha egy fél nap vagy egy fél éjszaka eltelik, vedd le a kendőt, és melegítsd meg újra tűz fölött, és tedd a beteg hasára. És tedd ezt gyakran, és a láz enyhülni fog, és böfögést okoz. (R1-146) És ha valaki ködös szemeitől szenved, vegyen pimpót, és tegye tiszta borba, és törje benne össze, szűrje át egy kendőn, és tárolja ezt a bort egy fémedényben. És amikor aludni megy, kenje be ezzel a szemei körül úgy, hogy egy kevés a szemeibe is kerüljön. És tegye ezt gyakran, és a köd felszáll a szemeiről. (R1-147) Azonban akinek sárgasága van, az készítsen pimpóból, zsemlelisztből és tiszta vízből kis tortácskákat, és egyen ebből éhgyomorra kilenc napig, és meg fog gyógyulni. És ez a fű gyógyszerként használ az embernek, hacsak az Úr meg nem gátolja ezt.
Potentilla anserina
Potentilla erecta

Cap. 1-56 A mandragóráról
A mandragóra meleg és valamelyest vizes, és abból a porból terjedt el, amiből Ádám teremtettetett; valamennyire hasonlít is az emberre. Mégis ebben a fűben, az emberekkel való hasonlósága miatt több ördögi befolyás van, mint az egyéb növényekben, ami mások elé helyezi. Ezért az embert kívánságai szerint hajtja előre, legyenek azok jók vagy rosszak, ahogy egyszer már a bálványokkal is tette (???).
(R1-148) Amikor kihúzzák a földből, gyorsan egy forrásba kell tenni egy napra és egy éjszakára. És ez kivet belőle minden rosszat és a halálos nedveket, amelyek benne vannak, hogy többet már nem használ a mágiának és a bűbájnak. Ha azonban gyökerével együtt húzzák ki a földből, és arra az őt körülvevő föld tapad, és a forrásban nem tisztíttatik meg, mint fent mondatott, akkor káros a varázslók sok rontása és a bűbájok által, ahogy egyszer sok rosszat űzött a bálványokkal (???).
(R1-149) Ha azonban valaki mágia vagy a teste forrósága miatt mértéktelen, akkor vegye ebből a növényből azt a fajtát, amely egy asszonyra hasonlít, és amely a fent mondott forrásban megtisztíttatott, és kösse azt, ami ebben a fűben van három napra és éjszakára a melle és a köldöke közé, majd azután ossza ezt a gyümölcsöt két részre, és egy-egy részt tartson három nap és három éjjel az ágyékára kötve. És törje porrá a kép bal kezét, és adjon ehhez a porhoz valamennyi kámfort, és így egye meg, és meg fog gyógyulni.
(R1-150) Ha azonban egy asszony szenved teste forrósága miatt, olyan füvet vegyen a melle és a köldöke közé, amely férfit formáz, mint fentebb mondatott, és tegye vele ugyanazt. Ő azonban a jobb kezet törje porrá, és ahhoz adjon valamennyi kámfort, és egye meg ezt a port, ahogy fent mondatott, és ez a forróság benne fel fog oldódni.
(R1-151) Azonban akinek a feje fáj valamilyen betegség miatt, az egye a fű fejét, amilyen gyakran akarja; és akinek a nyaka fáj, az egye a nyakát; vagy akinek a háta fáj, az egye a hátát, (R1-152) és akinek a karja szenved, egyen a karjából, akinek a keze, egyen a kezéből, akinek a térde, egyen a térdéből, (R1-153) akinek a lába, egyen a lábából. Vagy amely tagjában érzi a fájdalmat, egyen a figura ugyanazon tagjából, és jobban lesz. Az az alak, amely férfira hajaz, többet használ gyógyszerként, mint az, amelyik asszonyra, mert a férfi erősebb, mint a nő.
(R1-154) És az az ember, aki természetében olyan összevissza, hogy ettől mindig szomorú és midig szorultságban van, hogy gyakran érez a szívében fájdalmat és gyengeséget, az vegyen mandragórát, amikor már gyökerestől ki van húzva a földből, tegye egy napra és egy éjszakára egy forrásba, ahogy már elmondatott, és azután a forrás által megtisztíttatván fektesse maga mellé az ágyába. Így a verítékétől a fű meleg lesz, és akkor mondja azt: "Uram, Te az embert a föld mocskából fájdalom nélkül teremtetted. Íme most én magam mellé fektetem ezt a földet, amely fölött soha nem léptek át, hogy nyugalomban lévőnek érezzem a földet magamban, amilyennek Te teremtetted." Ha azonban nincs mandragórád, végy "iniciumot", vagyis a bükkfa első rügyét, mert annak, szerencsére, ezen műhöz
hasonló a természete, és úgy tördd le az ágacskáról, hogy közben nem töröd össze, hanem sértetlenül veszed le a fáról, és tedd magad mellé az ágyadba, hogy meleg legyen a tested verítékétől. És mondd ugyanazokat a szavakat, mint az előbb, és visszaszerzed a boldogságot, és szívedben gyógyulást érzel. És ugyanezt megteheted ciprussal és rezgőnyárral is, és ez segíteni fog neked.

Cap. 1-57 Az apró szulákról
A szulák hideg. Nincs erős ereje, és nem túl hasznos. Mert ha egy ember megeszi, nem kap tőle fájdalmakat és nem is használ neki. (R1-155) Ha azonban valakinek a körme ótvaros kezd lenni, és ez még a kezdetén tart, az vegyen szulákot és törje össze, vagyis döngölje, adjon hozzá valamennyi higanyt, és keverje össze. Azután tegye a körmére, és kösse át egy kendővel, és a körme szép lesz.
Convolvulus scammonia

Cap. 1-58 A közönséges zsidócseresznyéről
(R1-156) És akinek a szemei elsötétednek, az vegyen egy vörös selyemkendőt és kenjen rá zsidócseresznyét. És amikor aludni megy, tegye a selyemkendőt a szemeire. És tegye ezt gyakran, és ez elűzi szemeiről a sötétséget. (R1-157) És ha valakinek zúg a füle, hogy ettől úgy érzi, mintha süket lenne, az vegyen zsidócseresznyét, kenje rá egy nemezre, és tegye ezt a nyakára és a tarkójára egészen a füléig, és kösse oda. És tegye ezt gyakran, amikor aludni megy, és a füle zúgása abbamarad. (R1-158) És szárítsd meg a zsidócseresznyét füstben, és edd meg És ez csökkenti a kehességet, még ha kis mértékben is. (R1-159)
Azonban aki a zsigerek kelései miatt fájdalmaktól szenved, az vegyen búzakorpát, és melegítse meg egy edényben zsidócseresznyével, tegye ezt egy kendőre, és borítsa be ezzel az egész hasát és köldökét, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1- 59 A fehér árvacsalánról
Az árvacsalán meleg, (R1-160) és aki eszi, szívesen nevet, mert melege a lépet éri és ezáltal a szívet megvidámítja. (R1-161) És akinek fehérség nő a szemében, az húzza ki a növényt gyökerestől a földből, és a gyökerétől frissen megfosztott növényt tegye éjszakára egy pezsgő forrás vizébe, majd pedig melegítse egy tálban a vízből kivett növényt. És azon melegében helyezze a növényt a szemére. És tegye ezt három éjszakán keresztül, és a fehérség a szemében meggyógyul és eltűnik.

Cap. 1-60 A katángról
A katáng meleg és nedves, és természetében hajlik az illendőségre, és a föld által növekedett. Aki magánál hordja, a többi ember gyűlölni fogja, mint azokat, akik mások fölött uralkodni akarnak. (R1-162) Aki azonban a mellében érez fájdalmat, és ettől a hangja rekedt, az vegyen katángot, és ugyanannyi nagyobb bojtorjánt, főzze meg ezeket tiszta borban, és azután szűrje át egy kendőn. Igya ezt gyakran este, étkezés után, és a melle és a hangja jobban lesz. (R1-163)
És akinek nem jó az emésztése, az vegyen katángot és ugyanannyit a nagyobb bojtorjánból, és szárítsa meg ezeket a napon vagy felforrósított téglán, és így törje ezeket össze, és ezt a port harmadrész szerint adja világos vagy sült sóhoz, és azután készítsen ebből mézzel (Honigwürze)-t. És igya ezt gyakran esténként a vacsora után, és az emésztése jó időben lesz. És ezen a módon ez a fű gyógyszerkén használ, hacsak az Úr meg nem gátolja.

Cap. 1-61 A komlóról
A komló meleg és száraz, és valamennyi nedvessége is van, és az emberek hasznára nem túlságosan használható fel, mert úgy hat, hogy a melankólia megnövekszik az emberben, és az ember értelmét szomorúvá teszi, és megterheli a belső szerveket. (R1-164) Mégis keserűségével távol tart bizony rothadásokat az italokból, amelyekhez hozzáadják, és így azok tovább eltarthatók.

Cap. 1-62 A "Lilim"-ről
A "Lilim" nagyon meleg. (R1-165) És az az ember, aki a lépétől, vagy a gyomrától, vagy a beteg zsigereitől kehes, és nehezen lélegzik ki és be, mintha a mellkasa >virdumet< lenne, méghozzá úgy, hogy a tüdeje nem fáj, az vegyen Lilimet, és főzze meg valamennyi sör vagy méz hozzáadásával, és így szűrje át egy kendőn. És azután igya ezt gyakran éhgyomorra vagy evés után, és amikor aludni megy, és ez könnyedséget és jó böfögést ad neki, úgy hogy a fent mondott betegségekben jobban lesz.
(R1-166) Akiben azonban beteg nedvek vannak, hogy ezektől megsokasodik benne a nyálka, az főzze meg a Lilimet tiszta vízben, és törjön össze csombormentát valamennyi ecetben. Hagyja a mondott Lilimet és a bort, amiben főtt felforrni, és szűrje át egy kendőn, és fedje le egy edényben, vagyis "gőzölje", amíg le nem hűl. És igya ezt gyakran evés után és esténként, és ez az első nedvességet belőle eltűnni készteti, és megtisztítja benne a nedveket és csökkenti a nyálkát, ahogy egy seb megtisztul.

Cap. 1-63 A zsályáról
A zsálya meleg és száraz természetű, és inkább nő a nap melegétől, mint a föld nedvességétől. (R1-167) És hasznos a beteg nedvek ellen, mert száraz. Mert nyersen és főzve is jó azoknak enni, akiket ártó nedvek gyötörnek, mert ezeken felülkerekedik. Végy tehát zsályát és tördd porrá, és edd ezt a port kenyérrel, és csillapítani fogja a rossz nedvek túlságát benned.
(R1-168) És ha valaki valami mocskos dolog bűzétől szenved, dugja a zsályát az orrába, és ez használni fog.
(R1-169) És akiben túl sok a nyálka, vagy akinek bűzlő a lehellete, az főzze a zsályát borban, azután szűrje át egy kendőn, és igya ezt gyakran, és rossz nedvek és a nyálka megkevesbedik benne.
(R1-170) És azok, akiknek ilyen betegségeik vannak, köszvénytől szenvednek, főzzék a zsályát vízben, és igyák ezt, és a nedvek és a nyálka mennyisége csökkeni fog bennük.
(R1-171) És azok, akiknek ilyen betegségeik vannak és bénulásoktól szenvednek, azok főzzék a zsályát vízben, ahogy fentebb is mondatott, és igyák azt, és ha a melegét a víz mérsékli, megszünteti az ember bénulását. Mert ha ezeknek az embereknek a zsályát borral adnánk, akkor a bortól a bénulást okozó nedvek benne a zsályát túlszárnyalják.
(R1-172) És akinek undora van az evéstől, az vegyen zsályát és kevesebb turbolyát és valamennyi fokhagymát, törje ezeket együtt ecetben össze, ebből készítsen orvosságot, és ebbe mártsa bele az ételt, amit meg akar enni, és így lesz étvágya.
Salvia sclarea

Cap. 1-64 A rutáról
A ruta inkább a föld erős és teljes zöldjétől, mint a melegtől nő. Kevert melegség van benne, mégis több melegség. És erős a nedvesség erejében, (R1-177) és jó a száraz keserűségek ellen, ami olyan emberekben nő, akikből a megfelelő nedvek hiányoznak. Azonban jobb és hasznosabb nyersen, mint porítva enni. (R1-178) És ha megeszik, csökkenti a vér helytelen forróságát az emberben. Mert a ruta melege megkevesbíti a melankólia helytelen melegét, és mérsékli a melankólia helytelen hidegét. Így a melankólikus ember jobban lesz, ha más ételek után ezt (is) eszi. (R1-611) Azonban ha valaki valami más ételt eszik, és ettől fájdalmai vannak, egyen ezután rutát, és kevésbé fog fájni. (R1-179) És akinek könnyezik a szeme, vegyen rutát és kétszer annyi zsályát és a zsályánál kétszer több turbolyát, és ezeket a növényeket mértékkel törje össze egy mozsárban, hogy levet adjanak. És az így szétzúzott növényeket mártsa tojásfehérjébe, és este, amikor aludni megy, tegye ezeket a homlokára egész a halántékáig, és ez kihúzza a rossz nedveket, mintha valaki egy gyümölcs nedvét szívná ki.

Cap. 1-65 Az izsópról
Az izsóp száraz természetű és mértékkel meleg, és oly nagy az ereje, hogy még a kövek sem tudnak neki ellenállni, ha útjában vannak. (R1-184) És ha az ember gyakran eszi, megtisztítja a nedvek beteg és büdös tajtékát, ahogy a meleg a tálban a habot felfuttatja, és az izsóp minden ételhez hasznos. Főzve azonban hasznosabb, és porítva is hasznosabb, mint nyersen.(R1-185) Fogyasztva a májat ("querck")-vé teszi, és valamennyire tisztítja a tüdőt. Azonban aki köhög és a mája fáj, és aki asztmás és a tüdeje szenved, annak az izsópot vagy hússal vagy zsírral kell ennie és jobban lesz. Ha azonban az izsópot csak borhoz vagy vízhez adják és úgy fogyasztják, akkor többet árt, mint használ. (R1-186) Az azonban, akinek a mája vagy a tüdeje fáj, az vegyen édesgyökeret és ennél több fahéjat, izsópból többet, mint e kettő együtt, és édesköményből többet, mint e három együtt, és főzze ezeket egy új edényben elegendő méz hozzáadásával, hogy semmi keserű íz ne maradjon benne, és főzze ezt erősen. Azután hagyja ezt a tálat a füvekkel kilenc napon és éjszakán keresztül állni, majd szűrje ezt át egy kendőn és igya meg. Ha valakinek a májában vagy a tüdejében erős fájdalom van, az igya ezt kilenc napon keresztül minden nap. Mielőtt azonban kora reggel inná, egyen egy keveset, és csak azután igya. Este azonban egyen eleget, és amikor aludni megy, igyon belőle eleget. Ha azonban a tüdő és a máj csak kevésbé fáj, ugyanezen a módon minden harmadik nap igya, és tegye ezt gyakran, és meggyógyul, az azonban lehetséges, hogy az Úr nem akarja.
(R1-187) Ha azonban a máj az ember szomorúsága miatt beteg, mielőtt a betegség túlsúlyba kerül, fiatal csirkét izsóppal főzzön meg, és egye gyakran mind a csirkét, mind az izsópot. De a nyersen borba tett izsópot is egye gyakran, és igya ezt a bort, akinek a tüdeje fáj, meraz izsóp hasznosabb e betegség ellen, mint mások.

Cap. 1-66 Az édesköményről
Az édesköménynek kellemes melegsége vagyon, és sem száraz, sem hideg természete nincs. Ha nyersen eszik, nem károsítja az embert. (R1-188) És ahogy mindig eszik, boldoggá teszi az embereket, kellemes melegséget és jó (fáradtságot, vért?) közvetít és jó emésztést okoz. (R1-189) A magjai is meleg természetűek és hasznosak az ember egészsége számára, ha a gyógyszerekben más növények mellé adják. Ha az édesköményt vagy a magját naponta éhgyomorra fogyasztják, csökkenti a rossz nyálkát és a rothadásokat, elnyomja a lélegzet kellemetlen szagát, és a szemeket tisztán látóvá teszi. (R1-194) Az azonban, akinek beteg gyomrában rossz nyálka van, az az édesköményt keverje össze kétszer annyi csalánnal és lestyánnal, készítsen ebből valamennyi liszttel vagy kenyérrel ételt, egye azt gyakran, és akkor beteg gyomrából eltávozik a nyálka. (R1-195) Sőt az az ember, akit melankólia kínoz, törje levesre az édesköményt, kenje ezzel gyakran a homlokát, halántékát, mellkasát és gyomrát, és a melankólia el fogja őt hagyni. (R1-196) Ha azonban valaki sült húst vagy sült halat, vagy más sültet evet, és ettől fájdalmai vannak, az egyen utána édesköményt vagy a magját és kevésbé fog fájni.
(R1-199) Vegyen az ember édesköménymagot, fele annyi galangagyökeret, a galanga felényi boszorkányfüvet és annak felényi hölgymált, együtt törje ezeket porrá és szűrje át egy kendőn, és néhány órával ebéd után szórja ezt a port meleg, de nem forró borba és igya meg. És ez a por az egészséges embert egészségesen tartja, a beteget azonban megerősíti, rendben tarja az emésztést és erőt kölcsönöz, jó és szép arcszínt ad, és minden embernek használ, ha megeszi, függetlenül attól, hogy egészséges avagy beteg.

Cap. 1-67 A kaporról
A kapor természete száraz, meleg és mértékletes. Bármilyen módon fogyasztják, az embert szomorúvá teszi. És nyersen megéve nem használ, mert a föld nedvességéből többet hordoz, mint az édeskömény, és néha valamelyes zsírosságot is magába szív a földből, úgyhogy az ember nyavalyás lesz, ha nyersen eszi, azonban (R1-201) főzve fogyasztva elnyomja a köszvényt, így tehát hasznos az ételekben.

Cap. 1-68 A petrezselyemről
A petrezselyem erős természetű, és több meleg van benne, mint hideg, és a szelektől és a nedvességtől növekszik. És az embereknek jobb és hasznosabb nyersen, mint főzve fogyasztani. (R1-205) És megéve enyhíti a lázat, amely nem rázza az embert, csak könnyedén megérintette. Mégis az ember szellemében komolyságot nemz. (R1-206) Azonban akinek a szíve, a lépe, vagy az oldala fáj, az főzze meg a petrezselymet borban, adjon hozzá valamennyi ecetet és elegendő mézet, és azután szűrje át egy kendőn, és így igya ezt gyakran, és akkor meggyógyul. (R1-207) És akinek beteg a gyomra, vegyen petrezselymet, kétszer annyi édesköményt és ugyanannyi borágót, mint petrezselymet, és készítsen ebből mártást, amelyhez vajat, marhazsírt, vagy sült sót kell, hogy adjon, és így megfőzve egye gyakran. (R1-208) Azonban aki hagymát eszik, és ettől fájdalmai vannak, az egyen ugyanakkor petrezselymet, és kevésbé fog fájni. (R1-209) És aki kőtől szenved, az vegyen petrezselymet, és adjon hozzá harmadannyi kőtörőfüvet, és főzze meg ezeket borban, szűrje át egy kendőn, és igya ezt egy gőzfürdőben. És ugyanúgy vegyen petrezselymet, és egyharmad annyi kőtörőfüvet, és főzze meg vízben, és öntse ezt ugyanebben a gőzfürdőben a felforrósított kövekre. És tegye ezt gyakran, és jobban lesz.
(R1-210) És akit bénulás gyötör, az vegyen petrezselymet és ugyanannyi édesköményt, és valamennyivel kevesebb zsályát. És ezeket a füveket együtt törje össze egy mozsárban, és adja hozzá rózsával készített olívaolajhoz, és tegye ezt arra a helyre, ahol szenved, és kösse át egy kendővel.

Cap. 1-69 A zellerről
A zeller meleg, és természete inkább zöld, mint száraz. Sok nedvet tartalmaz, és nyersen nem haszonnal való az embernek megenni, mert így ártó nedveket szít.
(R1-212) Főzve azonban nem károsítja az embereket, ha megeszik, hanem egészséges nedveket kelt. (R1-213) Bármilyen módon is fogyasztják, bizonytalan értelemben árt az embernek, mert zöldje olykor ártalmas, és olykor az állhatatlanságban szomorúvá tesz.
(R1-214) És az, akinek könnyező szeme van, hogy a túlságos nedvektől a csepegő könnyezés mértékét meghaladja, az vegyen zellert és valamivel több édesköményt, törje össze, míg nedves nem lesz, és mártsa tojásfehérjébe a sárgája nélkül. És amikor este aludni megy, kösse ezt egy kendővel a könnyező szemére, és tegye ezt gyakran, és meggyógyul.
(R1-215) És ha a köszvény valakit annyira kínoz, hogy a szája összehúzódva eltorzul, tagjai reszketnek, és más egyéb tagjai is összerándulnak, az törjön porrá zellermagokat és adjon hozzá harmadannyi rutát, és szerecsendiót is, kevesebbet, mint a rutapor, és kevesebb szegfűszeget, mint a szerecsendió, és kevesebb kőtörőfüvet, mint a szegfűszeg. És ebből mindből készítsen port, és egye ezt a port mind éhgyomorra, mind pedig étkezés után, és a köszvény elhagyja, mert ez a legjobb szer köszvény ellen. És akit köszvény kínoz, még ha ezt a port gyakran ette is, az elűzi a köszvényt magától, hogy ne szenvedjen kárt (???!!!).

Cap. 1-70 A zamatos turbolyáról
A turbolya száraz természetű, és sem erős levegő, sem pedig a föld erős nedvessége nem növeszti, hanem a lágy levegőtől növekszik, mielőtt a termékeny nyármeleg megszületik. Ezért inkább meleg, mint hideg, és ez a melegség egészséges. És valamennyire hasonlít a haszontalan növényekre, mert ha nyersen eszi valaki, sűrű ködöt okoz a fejében. Mert sem főzve, sem nyersen nem használ az ember testének, mégis lehet, hogy gyógyító szerként használhatjuk, és a belső szervek sérüléseit gyógyítja. (R1-216) Tördd tehát össze a turbolyát, ezt >stamphe< - nak nevezik, és levét kinyomkodva keverdd össze borral, és ezt add inni annak, akinek a belsője sérült. És tedd ezt gyakran, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-71 A deréce veronikáról
A veronikának a természete meleg, és aki ebből pépet főz (R1-219) zsír vagy olaj hozzáadásával, és így eszi, az elvezetés által könnyíti meg a gyomrát, mint egy itallal. (R1-220) És elfogyasztva a köszvényt is enyhíti.

Cap. 1-72 A kerti zsázsáról
A zsázsa inkább meleg, mint hideg, és nedves is, és inkább a föld zöldjéből nő, mint a naptól. (R1-221) És ha megeszik, megsokasítja a káros nedveket az emberben, és károsítja a lépet, mert az lágy, és könnyen károsodhat.

Cap. 1-73 A vizitormáról
A vizitorma természete meleg, és fogyasztva nem sokat használ az embereknek, és nem is árt nekik sokat. (R1-222) De akinek sárgasága vagy láza van, pároljon vizitormát egy edényben, és egye azon melegében, és meg fog gyógyulni. (r1-223) És aki a megevett ételeket alig tudja megemészteni, az pároljon ugyanígy vizitormát egy edényben, mert erői a vízből származnak, és egye ezt, és ez segíteni fog neki.

Cap. 1-74 A porcsinról
A porcsin hideg, megéve nedvességet és nyálkát okoz az emberben, és (R1-648) nem használ a fogyasztása.

Cap. 1-75 A vizimentáról
A vizimenta meleg, de valamelyest hideg is, és mértékkel fogyasztható, és megéve az embernek nem használ és nem is árt. (R1-224) A gyomrot a sok étel és ital megterheli és ezért felfúvódik, gyakran kell vizimentát enni nyersen vagy hússal, levessel vagy lekvárral összefőzve, és a felfúvódás enyhül, mert a vizimenta a zsíros és meleg belsőségeket és "szalonnát" valamennyire lehűti és ezáltal a felfúvódást csökkenti. (R1-225) De aki beteg tüdejétől kehes, az nyálkát okád, és a legkisebb mozgástól is köhög. Aki azonban a zsírtól és a sok evéstől-ivástól beteg, az csak nehezen lélegzik, és nem okád nyálkát. Így lehet megkülönböztetni, és akkor lehet a vizimentát használni, ahogy előbb mondatott.
Mentha longifolia
Mentha arvensis
Mentha longifolia var. crispa
Mentha aquatica var. crispa
Mentha pulegium

Cap. 1-76 A lómentáról
A másik menta, a nagy, inkább meleg, mint hideg. (R1-226) Ezt össze kell törni, és arra a helyre kötni, ahol rühatkák, vagy "snebelcza" zabálják, és azok elpusztulnak.

Cap. 1-77 A mezei mentáról
A kisebb menta, ahogy neveztetik, inkább meleg, mint hideg. (R1-227) És ezt össze kell törni, és a szemre helyezni, ha kelés van rajta, egy kendővel átkötni, és ez kihúzza a kelést. (R1-228) És akinek hideg a gyomra, és az ételt nem tudja megemészteni, az egye ezt a kis mentát nyersen, vagy hússal vagy hallal megfőzve, és ez megmelegíti gyomrát és segíti az emésztését.

Cap. 1-78 A fodormentáról
A fodormentának közepes és csípős a melegsége, mégis valamennyire mérsékelt. (R1-229) És akinek a torka beteg, az törje össze, szűrje át nedvét egy kendőn és adjon bort hozzá. És igya ezt reggel és este és éjjel, és a torka jobban lesz. (R1-230) És ahogy a só mértékkel adva, mert rossz akár túl sokat, akár túl keveset adni, minden ételt enyhít, így a fodormenta, ha húshoz, halhoz, vagy más ételekhez, vagy lekvárhoz adják, minden ételnek kellemes ízt és jó illatot kölcsönöz, fogyasztva melegíti a gyomrot és segíti a jó emésztést.

Cap. 1-79 A fokhagymáról
A fokhagyma bír az igazi melegséggel, a harmat erejéből nő, és az éjszaka elejétől addig növekszik, amíg már-már világosodni kezd, és már reggel van. Egészségesnek és betegnek egyaránt egészségesebb ezt enni, mint a hagyma. És nyersen kell enni, mert aki megfőzi, az ún. rossz bort csinál belőle, "..." lesz, mert a leve mérsékelt és a megfelelő melegségű. (R1-231) A szemet sem károsítja. Ennek ellenére melege miatt az ember szeme körül izgatja a vért, de ettől lesznek azok (a szemek) tiszták. (R1-232) Mértékkel szabad csak enni, nehogy a vér az emberben mértéken felül megmelegedjék. Ha azonban a fokhagyma megöregszik, elmegy egészséges és jó nedve, ha azonban más ételek által mérsékeltetik, visszanyeri erejét.
Allium ascalonicum
Allium porrum
Allium fistulosum
Allium cepa

Cap. 1-80 A mogyoróhagymáról
A mogyoróhagyma hideg és mérges, és sem egészségesnek sem betegnek nem alkalmas evésre. (R1-233) Ha valaki mégis enni akarja, tegye előtte borba, áztassa abban, és így egye akár az egészséges, akár a beteg. (R1-234) Mégis a betegeknek mértékkel fogyasztva jobb nyersen, mint főzve, mert aki főzve eszi, gyomorfájást okoz magának. Ezért aztán, aki nyersen akarja enni, az áztassa előtte borba, ahogy fent elmondatott.

Cap. 1-81 A hagymáról
A póréhagymának, amit hagymának is neveznek, sebes és haszontalan melege vagyon, mint az értéktelen fának, ami korhadt, gyorsan ég és gyorsan hanyatlik. Az embereknek nyugtalan sóvárgást okoz. (R1-235) Nyersen fogyasztva olyan rossz és káros az embereknek, mint egy mérgező haszontalan növény, mert a vért a nyálkát és a nedveket az ellenkezőjére fordítja, úgy hogy a vér nem gyarapodik, a rothadás nem kevesbedik, a romlott nedvek nem tisztulnak meg a hagyma által. (R1-236) Aki azonban a hagymát nyersen akarja enni, az áztassa először borba, vagy ecetbe só hozzáadásával, úgy hogy olyan sokáig maradjon a borban vagy a sóban, amíg rossz erőit teljesen elveszíti. Így ázzon reggeltől délig vagy nónától vesperásig. Így mértékkel fogyasztva jó az egészségeseknek. Ily módon elkészítve nyersen jobb, mint főzve az egészségesek számára. A betegek számára azonban sem nyersen, sem főzve nem hasznos megenni, mert vérüknek nincs megfelelő melegsége, nyálkájuk fel van kavarodva, nedveik pezsegnek. Ezért ha a beteg ezt eszi, mindezek benne a visszájukra fordulnak. Ha egy betegnek nagy étvágya támad hagymát enni, nyersen tegye a fent mondott módon, mértékkel csak keveset fogyasztva, mert így nyersen jobb, mint főzve.

Cap. 1-82 A vékony hagyma
Mindazok a hagymafajták, amelyek üregesek, mint a "hol", a "prieslauch", a "planza" és hasonlók, nem túl melegek, hanem mérsékeltek, és valami borszerű nedvük van. A széltől és a föld nedvességétől növekednek, és közöttük különösen a "hagyma" a kevésbé káros, és nem eredményez vihart az ember nedveiben, és hamar emészthető. (R1-237) Az egészségeseket nem károsítja, ha nyersen fogyasztják, a betegeknek azonban meg kell főzni, nehogy nedvessége az ő nedvességükhöz kapcsolódjon, mert ugyanis a betegek különböző nedvekkel bírnak.

Cap. 1-83 A vöröshagymáról
A vöröshagymának nem jó melegsége van, hanem csípős nedvessége, és attól a harmattól növekszik, ami körülbelül a nappal kezdetekor hullik, vagyis amikor a harmat ereje már elillant. Nyersen enni olyan káros és mérgező, mint a haszontalan növények nedve. Főzve egészséges enni, mert a tűz által a benne lévő rontás megkevesbedik. (R1-238) Főzve azoknak jó, akiket hidegrázás, láz vagy köszvény kínoz. (R1-239) Azoknak azonban, akik gyomorbetegek, mind nyersen, mind főzve fájdalmakat okoz, nedvessége miatt.

Cap. 1-84 A káposztáról
A káposzta, a ("Weydenkole") és a ("Kochkole") nedves természetűek, és a fejeskáposzta inkább hideg, mint meleg, kissé szárazabb természetű, és a harmat és a levegő nedvességétől növekednek. És ettől vannak úgynevezett erői és tulajdonságai, és a nedve inkább haszontalan, és az emberekben betegségek születnek belőle, és a gyenge belső szervek károsodnak. (R1-240) Ha azonban erős emberek eszik, akiknek erős ereik vannak és nem zsírosak, ezeket saját erőikkel legyőzhetik. Kövér embereknek azonban káros, mivel húsuk nedvekben túlzottan bővelkedő, és így ha megeszik, majdnem olyan káros, mint a betegeknek. És kásában vagy hússal főzve káros, és inkább növelik az ártó nedveket, mintsem hogy csökkentenék.
Brassica napus
Brassica rapa
Brassica juncea
Brassica nigra

Cap. 1-85 A keserűfű???
A keserűfű mértékletes természetű és mértékkel száraz, és egészségesnek és betegnek ugyanúgy ehető, mint a vörösparéj (Atriplex hortensis) és a saláta, (R1-241) és nem hoz káros nedveket és egészséggel könnyen emészthető.

Cap. 1-86 A "Stutgras"-ról
A Stutgras, ami kicsiny, gyenge és beteg nedveket kelt a gyenge emberekben, és (R1-242) növeli bennük a melankóliát. Nehéz megemészteni, és ezért veszedelmes megenni az embereknek, mint valamely gyom, mert az ő zöldje ártó.

Cap. 1-87 A lopótökről
A tök száraz és hideg, és a levegő növeli. (R1-243) és egészségesnek és betegnek egyaránt egészséges enni.

Az uborkáról
Az uborkák nedvesek, és hidegek, és a föld nedvességétől növekednek, és mozgásba hozzák az emberben nedvek keserűségét, (R1-647) és nem arra való, hogy betegek egyék.

Cap. 1-88 A káposztarepcéről
A repce inkább meleg, mint hideg, és nehéz az ember gyomrának, de könnyen meg lehet emészteni. (R1-244) És aki nyersen akarja enni, az hámozza meg az egész külső héjat, ami vastag, és a zöldje károsítja az embert. És ha a héjat eltávolította, egye azt, ami belül van. Azonban megfőzve jobb, mint nyersen, és nem kelt ártó nedveket. (R1-245) És ha olykor nedv van a kelésekben, egyen a beteg repcét, és a keléseket kordában tarthatja vele. (R1-246) De ha valakinek a tüdeje gőzös (puffadt ???), és akkor főzve vagy nyersen repcét eszik, kínozni fogja a tüdejét.

Cap. 1-89 A retekről
A retek inkább meleg, mint hideg. (R1-247) Azonban miután kiásták, egy föld alatti nedves helyen két vagy három napig így kiásva kell tartani, hogy a zöld benne mérséklődjön, mivel így jobb enni. És megéve tisztítja az agyat, és csökkenti a káros nedveket a zsigerekben. (R1-248) Mert mikor egy erősebb és zsírosabb ember retket eszik, gyógyítja őt, és tisztítja a belsejét. A betegeknek azonban, és a testükben soványaknak káros. Ha azonban egy beteg mégis enni akar, először egy felforrósított kövön meg kell szárítania, és porrá kell törnie, és ezt a port adja világos vagy sült sóhoz, csakúgy, mint édesköménymagokat, és így egye kenyérrel, és a szennyét megtisztítja belülről, és erősíti őt. (R1-249) Azonban akiben túl sok a nyálka, törjön porrá retket így, és főzzön mézet borral, és szórja bele ezt a port, és valamennyire lehűtve igya ezt evés után és éhgyomorra, és ez a por megtisztítja a nyálkától, és a méz tesz róla, hogy ne legyen ösztövér. A. hogy evés után érzi az ember hatni, attól van, hogy kihajtja az emberből a káros nedveket és a szennyet. (R1-649) Aki azonban retket eszik, egyen utána galangagyökeret is, és ez elnyomja a lehelet bűzét, és így nem károsítja az embert.

Cap. 1-90 A salátáról
A saláták, amelyek ehetők, nagyon hidegek, és ha fűszerek nélkül eszik, haszontalan nedveikkel az ember agyát üressé teszik, és megtöltik a gyomrot betegségekkel. (R1-250) Ezért aki enni akarja, áztassa előbb kaporral, ecettel vagy valami mással oly módon, hogy kétszer rövid időre leönti, mielőtt megenné. És ha a betegnek ily módon előkészítve adjuk, erősíti az agyat és jó emésztést ad. (R1-251) És ha valaki a foghús duzzadásától vagy fájdalmától
szenved, vegyen salátát, vagy ha az nincs, tölgyfa friss leveleit és adjon hozzá valamivel több turbolyát, morzsolja ezeket össze, adjon hozzá bort és ezt vegye a szájába és tartsa ott egy darabig, és ez elűzi a foghús káros nedveit.
Lactuca virosa
Lactuca serriola

Cap. 1-91 A mérges salátáról
A mérges saláta természete nagyon hasonló. (R1-252) Aki mégis olyan salátákat, amelyek haszontalanok, és amelyeket gyomoknak neveznek, nyersen vagy főzve megeszi, megőrül, vagyis elveszti értelmét, és velejében üressé válik, mert ezek sem nem melegek, sem nem hidegek, hanem csupán haszontalan szelet tartalmaz, ami a föld gyümölcseit kiszárítja, és semmi gyümölcsöt nem hoz. És az ilyen saláták a föld verítékének habjából nőnek, ezért haszontalanok.
Cap. 1-198

Cap. 1-92 A keszegsalátáról
A keszegsaláták hidegek és kioltják az emberekben a vágyakozást. (R1-255) Mert egy férfi, aki ágyékában túláradó, főzzön keszegsalátát vízben, és az izzasztófürdőben locsolgassa magát ezzel a vízzel, és ezeket keszegsalátákat tegye a fürdőben így megfőzve és azon melegen az ágyéka köré, és tegye ezt gyakran, és ez kioltja benne a vágyakozást, és őt magát nem károsítja teste egészségében.
(R1-256) És ha egy asszonynak vágyában méhe duzzad, hogy ő maga mértéktelen lesz, akkor készítsen keszegsalátával izzasztófürdőt, és a fürdőben ülve öntse a vizet, amelyekben a füvet főzte, forró kövekre, és a füveket megfőzve és melegen tegye a köldökére, és tegye ezt gyakran, és ez megfutamítja benne a vágyakozást, méghozzá úgy, hogy a test egészségét nem csökkenti. (R1-257) Azonban az a férfi vagy nő, aki vágyaiban mértéktelen, szárítsa meg a keszegsalátát a napon, és törje a kezével porrá, és ezt a port igya meleg borban, és ez kioltja benne a vágyat anélkül, hogy a testét károsítaná.

Cap. 1-93 A vadrepcéről
A vadrepce olyan fű, amely a mezőkön és szőlőhegyeken nő, és megehető. Meleg, de melege változékony, és nedves is, és ebben a nedvességben alkalmatlan hideg lakozik, mert különböző örvénylő áramlásokból és változékony levegőből növekszik. És nem is hasznos megenni, noha a szegények megeszik, mégis haszontalan,
(R1-258) mert mérgező, és beteg nedveket kelt az emberben, és a gyomrot megterheli. Mégis gyorsan megemészthető. Az egészségeseket és soványakat nem károsítja, de a betegeket és hájasakat igen, mert a betegek gyomrát megterheli, a zsírosakat azonban kehessé teszi.
Sinapis alba

Cap. 1-94 A fekete mustárról
A fekete mustár melegebb és valamivel szárazabb természetű, a mértékletes melegben és hidegben nő, vagyis a mértékletes levegőben, és a fák és gyógyfüvek erejével bír, mert az a szél növeszti, ami a gyümölcsöket előhívja, és mivel a föld zöldjéből nő, valamely nedvekkel is bír. És füve káros, ha megeszik, mivel ereje gyenge és változékony. Az ember belsejében rövidül, ha megeszi. Magjai azonban ízt kölcsönöznek más ételeknek. (R1-259) A beteg, gyenge és hideg gyomornak nem válik hasznára, mert megterheli és nem tisztítja. De egy erős gyomor elbír vele. (R1-260) Azonban fogyasztva élessé teszi a szemet, de párát hoz az agyba, és bizonyos csípősséget a fejbe úgy, hogy bizonyos nedvességet kihúz belőle. Mégsem okoz nagy bajt és különösebb károkat a fejben. Jó és helyes emésztést nem ad, mert fájdalommal húzza ki az emésztést, és így úgyszólván párát csinál az emberben. De minden ember egye rendszeresen, mert a beteget károsítja, mivel azok nem rendelkeznek elégendő erővel, hogy elkerüljék. Az egészségesnek azonban nem tud ártani, mert erői azokat újra helyreállítja. Aki azonban szívesen eszi a fekete mustárt, az melegítsen bort, és öntse hozzá, és keverje el, vagyis "zutribe" (?), amikor éppen enni akarja, és így fogyassza, mert így a betegeket nem károsítja, mert haszontalanságát a bor melege eltávolítja. Ha azonban bora nincs, öntsön hozzá hideg ecetet, és így fogyasztva nem árt. Ha így a bor és az ecet nem mérsékli, nem használ ételként az embernek. A betegnek nem használ, míg az egészségesnek árt.

Cap. 1-95 Az örménygyökérről
Az örménygyökér meleg és száraz természetű, és hasznos erők vannak benne. (R1-261) És egész évben, akár szárazon, akár zölden tiszta borba kell tenni. Azonban miután a borban összehúzódott, az erők elenyésznek benne, akkor ki kell dobni, és újat beletenni. És akinek a tüdeje fáj, az igyon ebből naponta mértékkel evés előtt és evés után, és a mérget - a gennyet - kiveszi a tüdejéből, és elfojtja a migrént. és tisztítja a szemeket. Ha azonban valaki gyakran issza így, az az ereje miatt sérül meg. Ha azonban borod nincsen, amibe beletehetnéd, akkor mézből és vízből készíts tiszta (~ Honigwürzel)-t, és tedd abba az örménygyökeret, és idd, mint fent mondatott. (R1-262) Végy fügét és kétszer annyi örménygyökeret, és adj hozzá galangagyökeret. És készíts ebből világos italt, és idd azt, ha fáj a tüdőd, de ne idd más betegségekben, mert a tüdő betegségeiben tesz neked jót. Ha azonban a tüdőbetegséghez még más betegség is társul benned, akkor ne idd, mert túl erős lesz neked meginni, és ezáltal károsít téged.

Cap. 1-96 A mákról
A mák hideg és mértékkel nedves, (R1-263) és a magjai, ha megeszi őket az ember, alvást okoznak és hátráltatják a viszketést, eltünteti a tomboló tetveket és serkéket, és vízben megfőzve ehetőek. De nyersen jobb és hasznosabb megenni, mint főzve. (R1-264) Az olaj azonban, ami belőle kinyomható nem táplálja az embereket és nem üdíti fel őket. Nem hoz tökéletes egészséget vagy betegséget sem. És ez az olaj hideg, míg a magok ezzel szemben melegek.

Cap. 1-97 A mályváról
A mályvában mértékletes hideg van, mint a harmat, csak még hidegebb. (R1-256) Azonban senkinek sem szabad nyersen ennie, mert ha nyersen eszik, olyan, mint egy méreg, mivel nyálkás, és mivel nehéz és mérges nedvekkel bír, és az emberben is ilyeneket kelt. Azoknak azonban, akiknek a gyomra beteg, megfőzve és frissen fogyasztva jó, mindenestre csak az elején, úgy, hogy a beteg zsír hozzáadásával kását készít, és azt egye, ami valamennyire segíti az emésztését. És e szükségek miatt egyék ezt azok, akiknek a gyomra beteg, mert ettől nem károsodnak. Az egészségesek azonban teljesen kerüljék el. (A1) A mályva mérsékelt hideget tartalmaz, mint a harmat, s mint a levegő, reggel mérsékeltebb. (R1-266) És ha a melankólia különböző lázai az agyban fájdalmat keltenek, akkor törj össze mozsárban mályvát, és kétszer annyi zsályát. És locsold ezt meg valamennyi olívaolajjal, és borítsd ezzel be a fejed a homloktól a fejtetőn át a tarkódig, és egy kendővel kösd át. És tedd ezt három napon keresztül, és ebben a három napban esténként újítsd meg ezt esténként olívaolajjal vagy ecettel, és azon túl tegyen úgy, amíg jobban nem lesz. (R1-267) És ha valaki szemei látóképessége miatt aggódik, keressen harmatot mályván, vagy szulákon, vagy körteleveleken, vagy tölgy- vagy bükkfaleveleken (mert ezek kellemetesek). És a harmatot, amit éjjel vagy pirkadatkor talált, ha az éjjel derült, tiszta és kellemes, és kenje ezzel be a szemhéjai körül, és a szemei környékét, és ezután aludjon egy keveset. (R1-268) Azonban senkinek sem szabad a mályvát nyersen ennie, mert az méreggé lenne benne, mivel nyálkás. Azoknak azonban, akiknek a gyomra beteg, jó megfőzve, amikor éppen növekedni kezd, és zsír hozzáadásával, mert így valamelyest támogatja az emésztést. És az ilyen szükségek miatt egyék a betegek a mályvát, mégis azonban mértékkel. Az egészségesek azonban teljesen kerüljék el.

Cap. 1-98 A nagy bojtorjánról
A fűnek, amit bojtorjánnak neveznek, valamelyes szembeszegülő melege vagyon, és a föld nedvéből és verítékéből növekedik, és egyben hasznos és haszontalan. (R1-269) És a gyökereinek nincs semmi haszna, és a leveleit mind nyersen, mind pedig főzve veszélyes megenni, azokon kívül, akinek a testében nő. És az ilyenek főzzék meg a leveleit a lehető legjobb borban, és ezt a bort, miután egy kendőn átszűrték, igyák melegen evés után vagy éhgyomorra, és ez az ereje által szétmorzsolja bennük a követ. (R1-270) És a bojtorján virágát is tördd porrá, csakúgy, mint egy csigát, a háza nélkül, és keverd össze ezt a port úgy, hogy több csigapor legyen benne. És akinek ótvar van a fején, az szórja ezt a port a kelésekre kilenc vagy tizenöt napig, és a negyedik és az ötödik napon mossa meg a fejét lúggal, amit bükkfahamuból készített, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-99 A mezei iringóról
Az iringó, a lágy csakúgy, mint a tüskés, gyors meleggel bír, ami egyben mégis rest is, mert a föld izzadja ki. És ez a földtajték, amiből ez a fű áll, tüskés, és csavart (tekergőző??? - gewundene) füveket nemz. És ahogy az ember tajtékzik, ha szorongattatik, úgy szül a földtajték nyakatekert füveket, amelyek az embert marcangolják. (R1-271) És egy bizonyos iringó lágy, vagyis tüskék nélkül való, és egy másik a emberek számára haszontalan, ha nyersen eszik, mert ha valaki nyersen enné, megkevesbítené vele a vérét, és rothadás kelne benne, és a nedvei elfolynának, ahogy a jó bor is elveszti erejét, ha bort öntenek hozzá, és emiatt az illető értelme üres lesz, és vérétől és a nedveitől megfoszttatik. (R1-272) Azonban ha az ilyen iringót megfőzik, és főtten megeszik, akkor az egészséges embereknek nem árt sokat, de nem is használ, mert a vérnek nem ad zsírt, de az éhséget elveszi. A betegeknek azonban kárára van akár főzve, akár nyersen, mert bágyadtságot kelt bennük. (R1-273) Azonban a máriatövis hideggel bír, és nagyon hasznos. Ha valaki a szívében, vagy a valamely más helyen, vagy valamely tagjában szúrás általi fájdalmat érez, az vegyen máriatövist, és valamivel kevesebb "való zsályát" és valamennyi vízzel vegye nedvüket, és akkor, amikor a szúrás kínozza, igya ezt ily módon, és jobban lesz.
*Cnicus benedictus

Cap. 1-100 A csalánról
A csalán a maga módján nagyon meleg. Semmilyen módon nem használ, ha nyersen fogyasztják, érdessége miatt. (R1-619) Amikor azonban frissen hajt a földből, főzve hasznos az emberek ételeihez, mert tisztítja a gyomrot és kiveszi a nyálkát belőle. És ezt teszi az összes fajta csalán.

Cap. 1-101 Az lándzsás útifűről
Az útifű meleg és száraz. (R1-279) Végy ezért útifüvet, és nyomd ki a nedvét, és miután átszűrted egy kendőn, keverd borral vagy mézzel, és add azoknak inni, akiket köszvény kínoz, és a köszvény csillapodni fog. (R1-280) Azonban akinek daganata van, az süsse meg a gyökerét tűzben. És tegye a daganatra azon melegében, kösse át egy kendővel, és jobban fogja érezni magát. De nem jó görvélyre tenni, mert az károsodik tőle. (R1-281) Akit azonban szúrás kínoz, az főzze a leveleit vízben, és miután a vizet kinyomkodta, tegye a leveleket melegen arra a helyre, ahol szúr, és a szúrás enyhülni fog. (R1-282) És ha valakit egy pók, vagy másféle féreg megérint, vagy megszúr, azonnal kenje be ezt a helyet útifűnedvvel, és jobban lesz. (R1-283) Ha azonban egy férfi vagy egy asszony szerelmi varázst eszik vagy iszik, akkor útifűnedvet kell neki inni adni vízzel vagy víz nélkül, és ezután igyon valamilyen erős italt, és így belsőleg megtisztul, és ezután könnyebben érzi magát. (R1-284) Ha azonban valakinek egy baleset következtében csontja törött, vágjon útifűgyökereket mézbe, és egye ezt naponta éhgyomorra. És főzzön mértékkel a mályva zöld leveleiből és ötször annyit az útifű leveleiből vagy gyökeréből vízben meg egy új tálban, és tegye melegen arra a helyre, ahol fáj, és az eltört csont meggyógyíttatik.

Cap. 1-102 A "Menna"-ról
A "Menna" meleg és száraz, (R1-285) és ha valaki a leveleit felfakadt kelésre teszi, kivonja abból a mérget, és meggyógyítja. (R1-286) De kásában megfőzve és így fogyasztva gyógyítja a fájdalmas és keléses zsigereket.

Cap. 1-103 A violáról
(A1) A viola hideg és meleg között áll. Azonban inkább hideg, és a levegő által növekszik, főleg amikor az a tél után először kezd melegedni. (R1-287) És jó a szemek elsötétülése ellen. Ehhez végy jóféle olajat, és azt vagy a napon vagy tűzben egy új edényben forrald, és amikor forr, szórd tele violával, töltsd egy üvegedénybe, és így tárold. És esténként kendd ezzel a szemeidet és a szemhéjaid körül, méghozzá úgy, hogy a szemedet belülről ne érje, és ez eltávolítja a sötétséget a szemeidről. (R1-288) És ha valakinek a melankólia és bosszúságai elméjét megterhelik és tüdeje beteg lesz, az főzzön violát tiszta borban, szűrje ezt át egy kendőn, és ehhez a borhoz adjon galangagyökeret és édesgyökeret, amennyit akar, ebből csináljon orvosságot, és azt igya, és ez elnyomja a melankóliát, és boldoggá teszi őt, és a tüdejét meggyógyítja.
A viola a meleg és hideg között van, de különösen mértékletesen meleg, és a levegő kellemessége és lágysága által növekszik. (R1-289)...~ mint R1-287 csak olívaolaj. És az az ember akinek ég a szeme és belül elsötétült és fáj, az vegyen violanedvet és kétszer annyi rózsanedvet, és a rózsanedv harmadányi édesköménynedvet, és tegye ezt borba. És amikor aludni megy, kenje ezzel a szembalzsammal a szemei körül, miközben ügyeljen arra, hogy a szemébe ne kerüljön. (R1-290) És az, akinek nehézség van a fejében vagy a veséiben, vagy valahol bénulás gyötri, az nyomjon violanedvet egy kendőn át és adjon ehhez elegendő bakfaggyút és fele annyi öreg zsírt. Ezt olvassza fel együtt egy edényben, és készítsen kenőcsöt, és kenje ezzel a fejét, vagy máshol, ahol fáj, és jobban lesz.
(R1-291) És ha valakinek fáj a feje, vagy a húsát rákok zabálják, vagy valamiféle kelések vannak a testén, akkor vegyen violanedvet, és harmadannyi olívaolajat, és a violanedv mennyiségének megfelelő bakfaggyút, ezeket együtt forralja egy új edényben, és készítsen kenőcsöt. És akinek a feje fáj, az kenje ezzel keresztben a homlokát, és jobban lesz. De ahol valakit a rák vagy egyéb férgek zabálnak, be kell kenni, és azok megdöglenek, ha megkóstolták. (R1-292) És aki harmadnapos lázban szenved, az vegyen violát, harmadannyi útifüvet, és az útifűnél kétszer több salátatormát, és ezeket a füveket egye gyakran ecettel vagy sült sóval.

Cap. 1-104 A vörösparéjról (~ paréj libatop)
A paréj inkább hideg, mint meleg, mégis valamelyest mérsékelten az, és (R1-293) fogyasztva jó emésztést ád. És ha valakiben mérges daganatok, vagyis skrofulusok kezdenek nőni, akkor készítsen paréjból, kevesebb ?hagymából, és még kevesebb izsópból gyakran pépet, és egye ezt, és a skrofulusok kiszáradnak. (R1-294) De a paréj vízben is főzettessék meg, és a víz kinyomkodása után azon melegében a skrofulusokra kell tenni a füvet, és az ilyen ember jobban fogja magát érezni.

Cap. 1-105 A repkényről
A repkény inkább meleg, mint hideg, és száraz is, és a színek erejével bír, mivel zöldje egészséges, (R1-295) így hát az az ember, aki bágyadt, és akiből az értelem eltűnt, vegyen melegvizes fürdőt, és főzze a repkény kásába vagy levesbe, és egye ezt hússal vagy csirkével (? "cucheln" ~ Kücheln) és ez segíteni fog neki. (R1-621) És ha valaki gyakran mossa a fejét lúggal és repkénnyel, sok betegséget száműz a fejéről, és meggátolja, hogy beteg legyen. (R1-296) Azonban akinek ártó nedvek gyötrik a fejét, hogy még a füle is dörömböl, az forralja a repkényt vízben, majd a víz kinyomkodása után azon melegében tegye a füvet a fejére, és ez csökkenti a rossz nedveket, és újra megnyitja a hallását. (R1-297) És akinek a mellében és a melle körül fáj, mintha férgek lennének benne, az tegye a megfőzött és meleg repkényt a melle köré, és jobban lesz.
Cap. 1-212

Cap. 1-106 Az istenfáról
Az istenfa meleg és száraz (R1-298), az illata, ha valakit bekennek vele úgy maga is árasztja az illatot, melankóliát és haragot ébreszt az emberben és elfárasztja a fejét. (R1-299) Ahol azonban ótvar keletkezik az ember fején, minden kelevényt be kell kenni a levével és az meggyógyítja. (R1-300) És ahol daganat keletkezik az ember testén, vagy az ember valamely testrésze összehúzódik, az összetört istenfát kell arra a helyre tenni, hogy a leve azt a helyet
érje, és a beteg jobban lesz. (R1-301) Ha azonban az ótvar és a testrész összehúzódása fennmarad, az istenfát azonnal el kell távolítani, mert akkor többet árt, mint használ. (R1-302) És ha valakinek a tagjait köszvény kínozza, vegyen elegendő istenfát, elég öreg zsírt és valamennyi faolajat, ezt párolja együtt egy edényben, azután tegye ezt melegen arra a testrészre, amelyikben a köszvény dühöng, egy ruhadarabból készítsen szilárd kötést, ezt tegye gyakran és aköszvény meghátrál.
Artemisia vulgaris
Artemisia absinthium

Cap. 1-107 A fekete ürömről
Az üröm nagyon meleg, (R1-303) és a leve nagyon hasznos és ha megfőzik és lekvárral megeszik, gyógyítja a zsigereket és melegíti a beteg gyomrot. (R1-304) Ha azonban valaki eszik és iszik, és ettől fájdalmai lesznek, az főzze hússal, zsírban, vagy lekvárban vagy egyéb fűszerekben és keverékekben az ürmöt és egye meg és azt a rothadást, amit a beteg korábbi ételeivel és italaival magára vont, ez eltávolítja és kiűzi.

Cap. 1-108 A lóheréről
A lóhere meleg is és hideg is, és száraz is, és (R1-306) és hasznos a barmok legelőjén. (R1-307) Ám a gyógyászatnak keveset használ, mégis ellensége a szem elsötétülésének. Ezért tedd a virágait faolajba, és tördd össze őket benne anélkül, hogy főznéd, és kendd ezzel hamar az elsötétült szem szemhéját és környékét. De csak abban az órában tedd a virágokat a faolajban, amelyben a szemedet bekened vele, és amikor más bekented, dobd el őket, mert nincs meg az az erejük, hogy sokáig lehessenek az olajban, és benne maradjanak. És ha a beteget gyakran kezelik így, eltávozik a szeméről az elsötétülés.

Cap. 1-109 A fehér ürömről
A fehér üröm nagyon meleg és nagyon erős és (R1-308) mindenféle kimerültség ellen a legfontosabb mester. (R1-309) A levéből önts elegendőt meleg borhoz, és az ember fejét, ha fáj, nedvesítsd meg ezzel egészen a szemekig, fülekig, nyakig, és cselekedd ezt este, amikor aludni mész, és borítsd be a fejet egy gyapjúkalappal reggelig, és ez lenyomja a megdagadt fej fájdalmát, és a fájdalmat, ami a fejet köszvény miatt kínozza, és leűzi a belső fejfájást is. (R1-314) És önt a nedvéből faolajhoz is, úgy hogy az olaj a nedv kétszerese legyen, és melegítsd ezt üvegedényben a napon és tedd el így egy évre. És ha valakinek a mellkasában vagy a mellkasa körül fájdalmai vannak és ettől köhög, kendd be ezzel a mellét. (R1-315) És ha valakinek az oldala fáj, kendd be ott, és ez kívül-belül meggyógyítja. (R1-316) De tördd levesre az ürmöt egy mozsárban, keverd össze faggyúval és szarvasvelővel, úgy hogy az ürömlé kétszer annyi legyen, mint a faggyú és a faggyú kétszer annyi, mint a szarvasvelő és készíts így kenőcsöt. És akit nagyon erős köszvény gyötör, hogy tagjait csaknem eltörés fenyegeti, az kenje be ezzel a gyulladt rész környékét, ahol fáj, és ez meggyógyítja. (R1-317) És amikor az üröm friss, tördd össze, nyomd át a levét egy ruhán, azután főzz bort egy kevés mézzel, és öntsd ezt a nedvet a borba, úgy hogy a nedv a bor és a méz ízét elnyomja és idd ezt májustól októberig minden harmadik nap éhgyomorra, és ez elnyomja a ...vágyat és a melankóliát benned, tisztává teszi a szemeidet, erősíti a szívet, és nem engedi, hogy a tüdő beteg kegyen, és melegíti a gyomrot, tisztítja a belső szerveket és jó emésztést ad. (R1-310) Ha azonban "huorlok" hatolnak az ember fülébe, vagy más férgek nőnek benne, vegyen ürmöt, keverjen hozzá fele annyi rutát, és fele rutányi izsópot, főzze ezeket a növényeket vízben, és amikor megfőttek, hajtsa fölé a fejét, és egy tölcséren keresztül vezesse a gőzöket, amelyek e forró növényekből felszállnak, ahhoz a füléhez, amely nem fáj, hogy így a gőz a másik fülhöz jusson, ahol a férgek vannak, és azok menekülni fognak. Előbb azonban kenje be azt a fülét, amelyben a férgek vannak valamennyi mézzel, és kenjen bele valamennyi öreg zsírt is, hogy a férgek, amikor a fent mondott szagot érzik, ezen
édességek felé törekedjenek.(R1-311) Vagy égessen el egy árpakalászt magokkal vagy magok nélkül tűzben úgy, hogy a szagok abból egy tölcséren keresztül a fülbe jussanak, ahogy fent mondatott. Tegye ezt az ember naponta többször, és megszabadul, vagy az Úr nem akarja megszabadítani. Amikor azonban a férgek a füléből kimentek, forraljon tűzön olívaolajat egy új edényben, hagyja a gőzöket abba a fülébe szállni, amelyben a férgek voltak, és a fül kelései meggyógyulnak, majd pedig a hideg olajjal kenje be a fülkagyló belsejét és ha ebből valamennyi a fülbe kerül, az mit sem fog ártani. Azonban főzzön margitvirágot vízben, hagyja a gőzét az egészséges fülbe menni, és nyomja meg ezt a fülét a kezével, hogy a gőz ne mehessen ki. Gyakran cselekedje ezt és meggyógyul.
(R1-312) Az azonban, akit romlott vér kínoz, és az agy váladéka miatt a fogai szenvednek, az főzzön egy új edényben ürmöt és ugyanannyi vasfüvet jó borban, szűrje át ezt a bort egy ruhán és igya meg egy kevés cukor hozzáadásával. De ezekkel a meleg növényekkel borogassa is be az állát, amikor aludni megy, és tekerje körül egy kendővel. És tegye ezt, amíg meggyógyul.(R1-313) És az üröm nedve olívaolajba is tehető, hogy az olaj mennyisége az ürömlé kétszerese legyen, és ezt üvegedényben a napon kell melegíteni, és így egy évig eltárolható. És ha valaki mellfájásban szenved és ettől köhög, azt ezzel kell bekenni. (R1-623) És ha az oldala is fáj, ott kell bekenni, és ez a
balzsam kívül-belül meggyógyítja. (R1-329) De összetörheted levesre az ürmöt egy mozsárban, faggyú és szarvasvelő hozzáadásával, úgy hogy az ürömlé kétszer annyi legyen, mint a faggyú és a faggyú kétszer annyi, mint a szarvasvelő és készíthetsz így kenőcsöt. És ha valakit erős bénulás kínos, ami a tagjait eltöréssel fenyegeti, és ezzel a kenőccsel tűz mellett bekenik, ahol fáj, az meggyógyul. (R1-330) És ha az üröm friss, ki kell nyomni a levét, főzni kell bort és mézet, és ezt a nedvet a borhoz és mézhez hozzáönteni úgy, hogy az üröm íze a bor és a méz ízét túllépje. És ezt kell inni éhgyomorra és hidegen májustól októberig, nem minden nap, hanem minden harmadik nap. Ez elűzi az idegfájdalmakat és a melankóliát, tisztává teszi a szemeket, erősíti a szívet, nem engedi, hogy a tüdő megbetegedjen, melegíti a gyomrot, tisztítja a belső szerveket és elősegíti a jó emésztést.

Cap. 1-110 A beléndekről
A beléndek hideg, és gyenge, és erők nélkül való. És ha valaki ezt, vagy a magjaiból készült olajat megenné, mérget venne magához. (R1-320) Ahol azonban férgek vannak az emberben, és az ember húsát fekélyessé teszik, dörzsöld be azt a helyet ennek a nedvével, és a férgek megdöglenek. A magjaiból készített olajnak sincs nagy haszna. (R1-321) De ahol valakinek a tagjaiban túl nagy forróság kel, ott kendd be ezzel az olajjal, és ez más gyógyszer nélkül lehűti. De ezen olaj ereje más betegségek ellen nem használ. (R1-322) Hogy azonban egy lerészegedett ember ismét magához térjen, tedd a beléndeket hideg vízbe, és nedvesítsd meg a homlokát, halántékait és a torkát (kívülről! - a ford. megjegyz.) és jobban lesz.

Cap. 1-111 A gilisztaűző varádicsról
A varádics meleg, és valamelyest nedves, és (R1-323) és jó minden bőséggel áradó és kiömlő nedv ellen. (R1-324) Mert ha valaki náthás, és ettől köhög, egyen varádicsot, akár levesben vagy tésztában, akár hússal vagy bármely más módon. Ez lenyomja benne a nedveket, hogy azok ne harapóddzanak el benne, és így azok megkevesbednek. (R1-325) És aki szárazan köhög, az készítsen finom liszttel és varádiccsal levest, és egye azt gyakran, és így köhögésének szárazsága és belső kelései feloldódnak úgy, hogy az ember ezeket kiokádja, és így jobban lesz. (R1-326) És akinek a gyomrában különböző rossz ételektől nehézség és nyomás van, az vegyen levest, amely zöldségek és másféle füvek nélkül készült, és tegyen bele varádicsot, majd főzze fel újra, és így melegen egye ezt, és ez meglágyítja a gyomrát, könnyűvé teszi azt, és kellemes emésztést biztosít neki.
(R1-327) És aki vizeletét nem tudja elengedni, mert kő gyötri, az törjön össze varádicsot, és a nedvét szűrje át egy kendőn, és adjon hozzá valamennyi bort, és így igya ezt gyakran, és a vizelet-visszatartás feloldódik, és ki tudja azt ereszteni. (R1-328) Ezért az az asszony, aki megrekedt hószámától szenved, és ettől fájdalmai vannak, vegyen varádicsot és őszi margitvirágot azonos mennyiségben, és ennél valamennyivel több (Wollkraut-?) -ot és főzze ezeket egy nyílt és élő folyó vizében, amelyet napfény és levegő mérsékelt. És vegyen ezután téglát is, és tegye tűzbe, és készítsen izzasztófürdőt a fent mondott vízzel és füvekkel. És amikor belép a fürdőbe, tegye a meleg füveket egy zsámolyocskára, és üljön rá. És amikor azok kihűltek, melegítse fel őket a fent mondott vízben. És tegye ezt addig, amíg a fürdőben ül, hogy a füvek nedvei bőrét és húsát áthassák, és a méhe meglágyuljon, és hogy az erek, amelyek elzáródtak, megnyíljanak. Azután vegyen vörös áfonyát, és harmadannyi cickafarkat, és rutát is, harmadannyit, mint a cickafarkból, és annyi farkasalmát, mint az áfonya és a cickafark, és gazdagon boszorkányfüvet, és törje ezeket össze egy mozsárban, és főzze meg borral egy edényben, és a megfőzve öntse a mondott borral egy zsákocskába, és az eddigieken felül vegyen annyi szegfűszeget, amennyit csak tud, és ennél valamennyivel kevesebb fehér borsot, és így törje össze ezeket együtt, és adjon ehhez elegendő új és friss mézet, ami mentes minden piszoktól, és forralja ezt a legjobb borában fel, és öntse ezt az előbb mondott füvekre a zsákocskába, és így készítsen italt, és igya ezt minden nap éhgyomorra és evés után, de az előbb mondott fürdőben ne, mert az az embert valamennyire összeszorítja. És tegye ezt addig, amíg megoldódik. Azonban amíg a vér mondott megrekedésében szenved, kerülje a marhahúst és a más nehéz és erős ételeket, és egyen kellemes ételeket és igyon bort. De ha vizet iszik, kútvizet igyon, és kerülje a pezsgő és folyó források vizét, mert ezek valamennyivel fanyarabbak, mint más vizek.
Tanacetum parthenium
Tanacetum balsamita

Cap. 1-112 A szurokfűről
A szurokfű meleg és száraz, de e kettő közül egyik sem teljes erejű. (R1-333) És ha egy ember ezt eszi, issza, vagy bármilyen módon testébe felveszi, leprát hoz rá, és a tüdeje felpuffad. A máját összezsugorítja. (R1-334) Akinek azonban vörös leprája van, akár új keletű, akár régi, az vegye a szurokfű nedvét és valamivel kevesebb pemetefű-nedvet, adjon hozzá beléndekolajat, többet, mint az előbbi kettőből együtt, és valamennyi bort is, keverje ezeket össze, és a gőzfürdőben, közvetlenül mielőtt kimenne, ezekkel a füvekkel kenje be magát. Miután a gőzfürdőből kiment, ez erős izzadást hoz rá, ezért azonnal kenjen rá bakfaggyút, amit egy edényben tűz fölött kiolvasztott, és feküdjön ágyba, amíg meg nem szárad. Miután megszáradt, vegyen ugyancsak szurokfüvet, törje össze és adjon hozzá búzakorpát, keverje össze egy meleg edényben, és a kenet megszáradása után tegye melegen a lepra keléseire, készítsen erre kötést, és hagyja így egy óra hosszat, amíg meleg. Ha ezt gyakran megteszi, kétséget kizáróan meggyógyul, hacsak nem ez a halála, vagy az Úr nem akarja meggyógyítani. (R1-335) És aki napos lázban szenved, törjön porrá szurokfüvet és valamennyi kámfort, és vérontófüvet is, többet, mint az előző kettőből, és a láz közeledtével szórja ezt a port meleg borba, igya meg és feküdjön ágyba, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-113 A cickafarkról
A cickafark valamelyest meleg és száraz, és különös és finom ereje vagyon a sebekre. (R1-336) Mert amikor valakit megmar egy kígyó, ki kell a sebet borral mosni, vízben mértékkel cickafarkot főzni, a vizet finoman kinyomkodni, a füvet puha ruhába csavarva azon melegében a sebre tenni. Így az kiveszi a sebből a rothadást és a kelést, amit fekélynek neveznek, és meggyógyítja a sebet. És ezt gyakran kell cselekedni, amíg csak szükséges. Azonban amikor a seb elkezdett egy kissé összehúzódni és gyógyulni, a kendő eldobása után magát a füvet kell a sebre helyezni és az így egészségesebb lesz és tökéletesebben gyógyul. (R1-337) Aki azonban a test belsejében sérül meg, akár dárda által, akár úgy, hogy belül összeszorul, az törje porrá a cickafarkot, és igya ezt a port meleg vízzel. Amikor az állapota javul, igya a port meleg borral, amíg meg nem gyógyul. (R1-338) És az az ember, akit harmadnapos láz gyötör, főzzön cickafarkot és kétszer annyi édesgyökeret (Polypodium vulgare) gyenge és jó borban, szűrje ezt át egy ruhadarabon, és a láz közeledtekor igya ezt a bort. Igya mégpedig ezt a bort három napig, és ha szükséges, újítsa meg ugyanilyen friss fűvel, és így gyengíti a lázat és meggyógyul.
(R1-339) A cickafark meleg és száraz. És az az ember, akinek a könnyek folyása a szemét elsötétíti, törje össze alaposan a cickafarkot és helyezze azt este a szemére ügyelve arra, hogy a fű a szemét belül ne érhesse, és hagyja így körülbelül éjfélig. Ha ezt így teszi, és rendszeresen bekeni szempilláit a legjobb és legtisztább borral, akkor a szemei meggyógyulnak.

Cap. 1-114 Az apróbojtorjánról
Az apróbojtorján meleg. (R1-340) És akiben az értelem és az érzelem kiürült, annak le kell vágni a haját, mert a haja okozza a remegés megrázkódtatását és irtózatát. És az apróbojtorjánt vízben meg kell főzni, és ezzel a meleg vízzel a beteg fejét meg kell mosni. És ezt a növényt azon melegében egy kendőbe csavarva a szíve fölé kell kötni. Ahogy ő az őrület enyhülését érzi, az apróbojtorjánt a homlokára és a halántékaira kell tenni, és az kitisztítja a tudatát és az érzelmeit, és kiveszi belőle az őrületet. (R1-341) És aki a beteg zsigerek sok nyálkáját és folyadékát kiokádja és kiköpi, és a gyomra is hideg, az mindig igyon evés után és éhgyomorra is bort, amelybe apróbojtorjánt tettek, és az csökkenti és tisztítja a hányadék nyálkáját, és melegíti a gyomrot. (R1-342) Hogy az ember a nyáltól, a hányadéktól és takonytól megtisztuljon, vegyük az apróbojtorján nedvét, és kétszer annyi nedvet édesköményből, és adjuk ehhez a gólyaorr nedvéből annyit, amennyit a legkisebb érme nyom. Azután vegyünk galangagyökeret annyit, mint az előző három együtt, és zsidótömjénből annyit, amennyit hat érme nyom, és édesgyökérből két érményit. törjük ezeket porrá, és ezt a port nyomkodjuk az előbb mondott nedvbe, és készítsünk belőle borsónyi pirulákat. Azután vegyük a vérehulló fecskefű nedvét, annyit, amennyi egy érme negyede, és mártsuk bele a pirulákat, és tegyük őket a napra, hogy megszáradjanak. Ha azonban a napnak nincs melege, tegyük gyengéd szélbe és enyhe levegőre, hogy lassan száradjanak meg. És ha az ember be akarja venni ezeket a pirulákat, tegyen a hasa és gyomra köré báránybőrt vagy más irhát, hogy melege legyen, mert ezek melege egészséges. És ne menjen a tűz közelébe, hanem melegségét ruhákkal szolgálja, és a pirulákat napkelte előtt vegye be , mert a pirkadat ezidőtájt kellemes és enyhe. És öt vagy kilenc pirulát vegyen be, és minden egyest ezekből lágyan szopogasson, amíg meglágyul és nyelje el őket, és amikor bevette, rövid ideig maradjon árnyékos helyen és ne menjen a napra, amíg székelési ingert nem érez. Ha először ezt nem érezné megkeményedett gyomra miatt, akkor először kortyoljon levest, ami a legfinomabb lisztből készült, hogy a belsőségek a leveske kellemetessége folytán meggyógyuljanak, vagy hogy a megkeményedett gyomor ezen a módon meglágyuljon. (R1-343) És aki a vágyakozástól és mértéktelenségtől bélpoklos lett, az egy főzőedényben főzzön apróbojtorjánt, és mérjen hozzá harmadannyi izsópot és repkényt, kétszer annyit, mint a kettő előző együtt, és készítsen ebből fürdőt, és keverjen ebbe az asszonyok hószámából annyit, amennyit szerezni bír, és
üljön bele a fürdőbe. De vegyen libazsírt is, és kétszerannyi csirkezsírt és egy kevés csirketrágyát, és készítsen ezekből kenőcsöt. És amikor kiszáll az előbb mondott fürdőből, kenje be magát ezzel a kenőccsel, és feküdjön ágyba. És tegye ezt gyakran, és meg fog gyógyulni. (R1-344) Tördd össze az apróbojtorjánt egy mozsárban, és így összetörve este tedd annak a szemére, akinek a szeme elsötétedett, és kössd át egy kendővel. Ügyelj azonban arra, hogy a szemébe ne kerüljön belőle, és ez elveszi a szeméről a sötétséget, és tisztává teszi azt.

Cap. 1-115 A nagy ezerjófűről (~ boszorkányfű)
A boszorkányfű meleg és száraz, és a tűz és a kövek ereje van benne, mert erőiben kemény, mint a kő. És ahogy a tűzben meleg van, ami belőle kiárad, úgy a boszorkányfű is erős a betegségek ellen, amelyekkel szemben fölényben van. (R1-345) Mert a kő az emberben a zsíros természettől növekszik. Ha elkezd növekedni, a beteg törjön porrá boszorkányfüvet, és egye ezt a port gyakran búzakenyérrel, és ez hátráltatja a kő növekedését. És az az ember, akiben a kő már kifejlődött, tegye a boszorkányfű porát ecetbe, amibe mézet kevert, és igya ezt gyakran éhgyomorra, és a kő széttörik benne. (R1-346) Azonban akinek a szíve fáj, szintén egy a boszorkányfűből készült port, és a szívfájdalom csökkenni fog.

Cap. 1-116 Az őszi margitvirágról
A margitvirág meleg, és kellemes nedve van, és (R1-348) olyan a fájó zsigereknek, mint egy kellemes kenőcs. És akinek fájnak a zsigerei, főzzön margitvirágot vízzel és zsírral, vagy olajjal, és adjon hozzá lisztet a legfinomabból, és így készítsen levest, és egye azt, és az meggyógyítja a zsigereit. (R1-349) És amikor az asszonyok hószáma vagyon, készítsék el ezt a levest, ahogy mondatott, és egyék, és ez a nyálkák és a belső szenny kellemes és könnyű tisztulását hozza, és kivezeti a hószámot.

Cap. 1-117 Az ezüstös hölgymálról
A hölgymál hideg, és ha megeszik, (R1-351) erősíti a szívet, és megkevesbíti az ártó nedveket, amelyek egy helyen összegyűltek. Azonban aki eszi, ne egye magában és egyszerűen, mert túl fanyar, ezért adjon hozzá egy kevés boszorkányfüvet vagy valamennyi citvort, és egye, ahogy mondtuk.

Cap. 1-118 A mocsári kardvirágról
A kardvirág meleg és száraz, és minden ereje a gyökerében vagyon, és zöldjének ereje a levelekbe emelkedik. (R1-352) Májusban vedd leveleinek nedvét, egy tálban olvassz zsírt, és add hozzá ezt a nedvet, és úgy készíts kenőcsöt, hogy az zöldnek látszódjék. És akin kis rühök vannak, az kenje a bőrét gyakran ezzel a kenőccsel, és meg fog gyógyulni. (R1-353) És akinek az arcán olyan kemény a bőr, mint a marhának, vagy aki ugyanott meg van dagadva, vagy akinek rossz a színe, az nyomja ki a kardvirág leveleinek nedvét, adja egy edényben olyan vízhez, amely valami nagy folyóból származik, ahogy már megmondatott, és egyben melegítse egy kevés ideig. És ilyeténképpen mossa az arcát ezzel a vízzel és ezzel a felmelegített nedvvel, és tegye ezt gyakran, és az kellemes bőrt és szép és jó színt ad az arcának.

(R1-354) De főzze a kardvirág gyökerét és leveleit vízben, majd a víz kinyomkodása után kerítsd ezzel a bolondok fejét, és az eszementekét, azon melegében, és kösd át egy kendővel, hogy így alhasson. És tégy így gyakran. És metszed be a gyökér kerekdedségeit és adj hozzá mézet, és add ezt a bolondnak, vagyis az eszementnek gyakran enni, és így majd meggyógyul. (R1-355) És tördd össze a gyökérét jóféle borral egy mozsárban, és melegítsd ezt a bort, miután egy kendőn átszűrted, és add ezt inni azon melegében azoknak, akiknek kövük van. (R1-356) És annak aki a vizelés nehézségei miatt összehúzódott, abban meglágyítja a követ és a húgy útját, és az ami összeszorult, megnyittatik. (R1-357) És friss lepra ellen tördd össze e kardvirág gyökerét, és tedd szamártejbe, amit azonnal összeránt, önts ugyanakkor disznózsírt egy edénybe, és add hozzá az összetört gyökeret a szamártejjel, és főzd ezeket erősen, állandó kevergetés mellett. És amikor ezt megtetted, szűrdd át egy kendőn, és fogd fel a folyadékot egy edényben, és így egy kenőcsöt kapsz. Azután készíts égerhamuból lúgot, és aki bélpoklos kezdd lenni, vagyis amikor a lepra még friss benne, először mosdd le ezzel a lúggal a testét, ahol a leprát érzi. Azután kendd be ott ezzel az előbb mondott kenőccsel, és tedd ezt gyakran és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-119 A tormáról
A torma meleg, és amikor márciusban minden növény zöldell, a torma is meglágyul, de csak rövid időre, noha csak rövid időre, és akkor egészséges enni, és az egészséges és erős embereknek jó, mert a jó nedvek zölderejét erősíti bennük. Ezután azonban megkeményedik, és erős lesz a kérge, s akkor veszélyes enni, mert zöldereje nincs, és kiszárítja az embert, mintha fát enne. És ezért nem lenne szabad megenni, csak szopogatni, ha van nedve, és a többi kiköpni. És ha egy sovány és aszott ember akarja enni, egye mértékkel, hogy valamelyest megerősítse őt, és nehogy fájdalmakat okozzon neki a sok evés belőle, mivel a torma mérsékelt erőkkel bír.
(R1-358) És amikor a torma zöld, napon kell megszárítani, és a galangagyökér porát azonos mennyiségben hozzáadni. És akinek fáj a szíve, az egye ezt a port evés után és éhgyomorra kenyérrel, és jobban lesz. (R1-359) Azonban az is, akinek a tüdeje fáj, igya ezt a port éhgyomorra és evés után meleg borban vagy meleg vízben és meggyógyul.

Cap. 1-120 A gyalogbodzáról
A gyalogbodza hideg és nedves, és az ember természetének ellene szegül, így ha valaki megenné, az veszélyes lenne a számára. (R1-360) Ha azonban valakinek a feje az ártó nedvektől, mint hegyi patak zúg, tekerje a gyalogbodzát hidegen a feje köré, és jobban lesz. (R1-361) És ha valakinek az ujjain vagy a lábán ótvar van, kösse a gyalogbodza bogyóit a körmeire, hogy megtisztuljanak, vagy leessenek, és szép új nőhessen helyettük.


Cap. 1-229
Sambucus nigra

Cap. 1-121 A fekete csucsorról
A csucsor meleg és száraz. (R1-362) És akinek fáj a szíve, vagy gyenge, az főzze a csucsort mértékkel vízben, majd a víz kinyomkodása után helyezze a füvet azon melegében a szívére, és jobban lesz. (R1-363) És az is, akinek a foga fáj, melegítse vízben, és amikor este aludni megy, helyezze melegen az állkapcsára, ahol fáj, és a fájdalom csillapodik. (R1-364) És ha a lábak megdagadnak, helyezd rá a füvet, miután vízben valamelyest melegítetted, és a
dagadás megszűnik.(R1-365) És aki lábszára velőjétől szenved, az főzze a csucsort vízben és helyezze azt melegen a comb köré, tekerje körül egy kendővel, és jobban lesz.

Cap. 1-122 A körömvirágról
A körömvirág hideg és nedves, és erős zöld-erő van benne, és (R1-366) jó a mérgek ellen. Mert aki mérget eszik, vagy akinek azt beadják, az főzzön körömvirágot vízben, és a víz kinyomkodása után azon melegében tegye a gyomrára, és az meglágyítja a mérget, és az így kiválik belőle. De ez az ember ugyanakkor melegítsen jó bort, tegyen bele körömvirágot, és azzal melegítse fel a bort még egyszer, és mert mérget evett, igya így ezt a bort félmelegen, és
így vagy az orrán keresztül fogja kifújni a mérget, vagy tajtékkal hányja ki azt. (R1-367) És ha a marhák vagy a bárányok valami rosszat ettek, hogy hirtelen felfúvódtak tőle, vagyis felpuffadt a hasuk, akkor törjünk össze körömvirágot, nyomjuk ki a nedvét, és valamennyi vízzel öntsük a pofájukban, hogy lenyeljék, és meg fognak gyógyulni. (R1-368) ha azonban egy marha vagy egy bárány köhög, önts az orrába víz nélkül körömvirágnedvet, és akkor nyomban kihányja a káros nedveket, és jobban lesz. (R1-369) És az az ember, akinek a feje "fellig", az vágja le a szalonna lágy részét, és vágja le a bürkét is, és dobja el, ami a bürke mellett volt, és vegyen snapszot is, és törje ezeket körömvirággal össze mozsárban, és kenje ezzel a fejét gyakran, és akkor a "vellen" lepotyognak, és a feje szép lesz. (R1-370) És akinek ótvar van a fején, az vegye a körömvirág virágait és leveleit, nyomja ki belőlük a nedvet, azután készítsen ezzel a nedvvel, valamennyi vízzel és zsemleliszttel vagy rozsliszttel masszát, és hagyja ezzel az egész fejét egy kendővel vagy sapkával átkötve, amíg meg nem melegszik és a massza szét nem esik, és akkor vegye le. Azután készítsen ugyanígy új masszát, és tegye a fejére, és tegye ezt kilenc napig. És amilyen gyakran a masszát leveszi a fejéről, készítsen lúgot körömvirágból, és mossa meg ezzel a fejét, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-123 Az ökörfarkkóróról
Az ökörfarkkóró meleg és száraz, és valamennyire hideg is, és (R1-371) és akinek erőtlen és szomorú a szíve, az főzze meg az ökörfarkkórót hússal vagy hallal vagy csibével más füvek nélkül, egye ezt gyakran, és ez erősíti a szívét, és boldoggá teszi. (R1-372) És akinek a hangja vagy a torka rekedt, és aki fájdalmat érez a mellében, az főzzön ökörfarkkórót és ugyanannyi édesköményt jó borban, és szűrje ezt át egy kendőn, és igya ezt gyakran, és ez visszaadja a hangját, és meggyógyítja a mellét.

Cap. 1-124 A gamandorról
A gamandor meleg és zsíros, és (R1-373) sem embernek, sem baromnak nem hasznos, ha megeszi, mert elkerüli a nyálkát és a rühöt, ellenben a vérbe kerül és megkevesbíti azt. Megkevesbíti a vért és megsokasítja a rothadást, mivel azt nem veszi el. És ha valaki valamilyen módon, mint hashajtó szert beveszi, hogy magában a nyálkát és a rothadást megkevesbítse, gyakran betegséget okoz magának, mert a vére megkevesbedik, és a rothadás benne marad, és így a húsa megbetegszik. (R1-374) De ha valaki kis rühöktől szenved, amelyek a bőr és a hús között lakoznak, az törjön össze gamandort öreg zsírral, és kenje ezzel magát. és a húsa meggyógyul. De miután már egy kicsit elkezdett gyógyulni, már kenje többet, mert a vérét károsítja, ha tovább is keni magát. A felszín ellen semmit sem használ, mert az ótvar mélyen a húsban van. És ha ezzel keni magát, megkevesbedik a vére, és a rothadást elindítja a belsejébe.

Cap. 1-125 A földepéről
A földepe meleg és száraz, és (R1-375) akinek valahol a testében csontja törik, az igyon gyakran földepét, vagy ennek a gyökerét borral vagy vízzel keverve, és a széttört csont összeragad. Azonban akkor melegítsen a beteg földepét vízben, és a víz kinyomkodása után gyakran tegye melegen arra a helyre, ahol a csont eltörött, és ápolja így azt a helyet, és meg fog gyógyulni. (R1-376) És aki köszvényben szenved, úgy hogy beszédkor csődöt mond a nyelve, és hogy akár valamelyik tagja félreáll, az keverje össze a földepe gyökerét és leveleit új szarvasfaggyúval, és készítsen így liszttel tortácskákat, vagyis apró süteményeket, és egye ezeket gyakran, és a köszvény, ami őt kínozza alábbhagy. (R1-377) Azonban ugyanaz, aki köszvényben szenved, igyon gyakran földepét borban, és a köszvény engedni fog benne.

Cap. 1-126 A csombormentáról
A csombormentának kellemes a melege, ennek ellenére nedves, és a következő tizenöt növény erejéből hordoz magában: kurkuma, szegfűszeg, gyömbér, bazsalikom, fekete nadálytő, tüdőfű, farkasalma, cickafark, istenfa, édesgyökér, párlófű, Stur, gólyaorr, vizimenta. (R1-378) És ezek a füvek minden láz ellen hatásosak, (R1-379) és akinek fáj a feje, hogy beteg tőle, tegyen csombormentát borba, főzze meg, és azon melegében tegye a fejére és kösse át egy kendővel, hogy az agyát melegen tartsa és így az őrültség benne megkevesbedik. (R1-380) És akinek a szeme elsötétül, az nyomja ki a levét, és ezzel kenje be a szemét és a szemhéjait, méghozzá úgy, hogy a szemeit belülről nem érinti, és így elűzi a sötétséget. Ha mégis érinti a szemét belülről, húsát kelések támadják meg. (R1-381) de a beteg vegyen kakasepét, és kétszer annyi csombornedvet, tegyen hozzá valamennyi tiszta bort, és készítsen ebből szemkenőcsöt és tárolja egy kis edényben, és ezzel kenje be azon fiatalemberek szemét, akiknek a szeme a gyengeségtől elsötétült, sőt középkorúakét is, a szemek és szemhéjak körül úgy, hogy egy kevés a szembe is kerüljön. Tegye ezt a beteg tizenkét estén, amikor aludni megy, és a sötétség eltűnik a sötétség. (R1-382) És törj porrá csombort, szórd ezt a port egyenlő mennyiségű ecetbe és mézbe, és idd ezt gyakran éhgyomorra; "suffe"-nak hívják, és tisztítja a gyomrodat, és világosítja a szemedet. (R1-383) De ha valaki gyakran eszi a csombort nyersen sóval, főleg, ha csak húst eszik hozzá, akkor melegíti a gyomrot, ha az hideg. És ha a gyomra méreggel, vagyis gennyel van tele, ez tisztítja és gyógyítja.

Cap. 1-127 A piros bazsarózsáról
A bazsarózsa tüzes és jó erőkkel bír, (R1-384) és hasznos a harmad- és negyednapos láz ellen. Tördd ezért össze mértékkel a gyökerét, tedd borban, és idd gyakran, és ez elhajtja tőled a harmad- és negyednapos lázat. (R1-385) És ismét porítsd a bazsarózsát, és szórd ezt a port lisztbe, adj hozzá zsírt vagy mákolajat. Készíts ebből katonákat, és edd gyakran, és a harmad- és negyednapos láz hasonlóképpen távozik majd tőled. (R1-386) És ha egy ember az értelem határát átlépi, mintha semmit sem tudna, és úgyszólván önkívületben van, akkor mártsd a bazsarózsa magjait mézbe, és tedd a nyelvére, hogy a bazsaróza erői gyorsan az agyába emelkedhessenek és magához térítsék, így gyorsan magához tér, és visszanyeri értelmét. (R1-387) És akinek a fejében és a melle körül sok nyálka van, és ezért sok szennyet vet ki, és bűzlik a lehellete, az vágja a bazsarózsa gyökerét kis darabokra, adjon hozzá a magjaiból is, és forralja ezt fel borban, és igya ezt mértékkel gyakran azon melegében, és ez megtisztítja a fejét és a mellét, és azt eredményezi, hogy a lehellete jó szagú lesz. És ha ezt a bort megitta, más bort még legfeljebb háromszor melegíthet ugyanazzal a bazsarózsával. (R1-388) Vedd ugyancsak a bazsarózsa magjait és mártsd ezeket pióca vérébe, és rögtön ezután forgasd meg a legfinomabb lisztben. És ha egy ember epilepsziába, vagyis "wallendsucht-ba" esik, tedd ezt a szájába, amíg ott fekszik, és ha ezt teszed amilyen gyakran csak a betegség kitör rajta, végül meg fog gyógyulni. (R1-389) És ha az atkák valakinek a haját megritkítják, akkor készíts a bazsarózsa magjaiból és gyökeréből lúgot, és ezzel mossa gyakran a fejét, és az atkák megdöglenek. (R1-625) És tedd a gyökerét és a leveleit a ruhák közé, és a molylepkék elrepülnek és a ruhákat nem károsítják.


Cap. 1-225

Cap. 1-128 A tisztesfűről
A tisztesfű meleg, és az ember tudományának jeleit inkább felmutatja magában, mint a másféle füvek, ahogy a házi és tiszta állatok is inkább érintkeznek az emberekkel, mint a vadak. És ezért az ördög szemfényvesztése az árnyékáig terjed fölötte és bizonyos más füvek fölött is, mert ő bizony ravasz, és ezért minden erőt ismer, ami a füvekben van. (R1-390) Aki buta vagy együgyű, úgy hogy az értelem csekély benne, az törjön össze tisztesfüvet úgyszólván levesre, és tegye ezt egész éjszakára a mellére, és kösse át reggelig egy kendővel. És tegye ezt gyakran, és vissza fog térni értelméhez. (R1-391) És akit rossz álmoktól való gyötörtetésében kell ápolni, az vegyen magához tisztesfüvet, amikor esténként aludni megy, és amikor alszik, és akkor kevesebb rossz álmot fog látni és érezni.
(R1-393) És ha egy férfit egy asszony, vagy egy asszonyt egy férfi valamely mágikus művészettel elámít, vagy valamely káprázat megérinti, vagy valamilyen ámító és ördögi varázslat megterheli, hogy a férfi az asszony iránti szerelmében, vagy asszony a férfi iránti szerelmében így elámítva tombol, akkor tisztesfűre van szüksége, amelyből még soha nem készült gyógyszer, és varázslásra sem használták, mert ha ilyesmit csináltak vele korábban, akkor már mit sem használ többet orvosi gyógyszerként, mert varázslattal megköttetett. És ha az illető talál tisztesfüvet, szedjen róla leveleket, és egy-egy levelet dugjon mindkét orra likába, tegyen egy levelet a nyelve alá, tartson egy-egy levelet mindkét kezében, és mindkét talpa alá is tegyen egyet-egyet, és a szemeivel is erősen nézze a füvet. És tegye ezt mindaddig, amíg a levelek a testén melegek nem lesznek, és tegye ezt gyakran, addig, amíg jobban nem lesz, és meg nem szabadul az ilyen szerelem őröltségétől, úgy méghozzá, mintha a szerelem csábítását étel és ital által nem kóstolta volna, és a testébe sem került volna ez be. (???) (R1-394) És akit mágikus szavak szerelembe kötnek, legyen az férfi vagy nő, tartson magánál tisztesfüvet és jobban lesz. Ha azonban tél van, és az előbb mondott szer levelei nem állnak rendelkezésére, akkor vegye a beteg a gyökerét, és tegyen úgy, ahogy mondatott. (R1-395)És senki se egye semmilyen módon a tisztesfüvet, mert ha valaki megeszi, károsítja az érzékeit és az értelmét, és emellett őrültté teszi.

Cap. 1-129 A fekete hunyorról
A hunyor, ami feketének neveztetik, meleg és hideg, és melegségében kemény és fanyar. (R1-396) Ha azonban egy ember valamely betegség vagy gyengeség miatt fejében gyötörtetvén érzékét és értelmét elvesztette, úgy hogy ostobává lett, végy hunyort és adj hozzá kevesebb északi kakukkfüvet, tördd ezeket egyszerre össze, és párold meg egy edényben öreg zsírral, és tedd melegen az egész fejre és az egésznyakra, és kösd át egy kendővel. És tedd ezt öt napig, miközben te minden nap egyszer reggel és egyszer este újat melegítesz. És az ötödik nap után készíts bükkfa hamujából lúgot, és mosdd meg a fejét és meg fog gyógyulni. Ha azonban még mindig nem nyerte vissza az értelmét, akkor újabb öt napra vedd körbe a fejét és a nyakát ezzel a kenőccsel, mint fent mondatott, és az ötödik nap után újra mosdd meg a fejét a mondott lúggal, és noha az ilyen őrület betegsége erős, elűzetik tőle és visszanyeri érzékeit és értelmét.

Cap. 1-130 A fehér zászpáról
A zázpának is hasonló a természete, mint a hunyornak, azon kívül, hogy a hunyor fanyarabb. (R1-397) És a zászpa, összekeverve északi kakukkfűvel, édesköménnyel és zsírral, mint fentebb mondtuk, elűzi még az őrültséget is az emberből, ahogy mondatott, és nagyon használ más mártásoknak és kenőcsöknek is, ha hozzáadják. (R1-398) És az a fiatal lány, akinek hószáma a megfelelő időben kimarad, vegyen olajat rózsával, és a rózsa harmadányi zászpát is, és tegye ezt is az olajba, és kenje gyakran és erősen az ágyéka környékét, a köldöke körül és a szeméremcsont fölött ezzel az olajjal, és a tagjai megmozdíttatnak, és megoldódnak. De ha valamilyen akadály meggátolja, és a hószám ezen a módon nem indul meg, a kenőccsel való kenés ennek ellenére mégis megkevesbíti benne a hószámot, hogy kevésbé szenved az ilyen fájdalmaktól, ha nem jelentkezik is időben. - (R1-399) És az az ember is, akinek a szíve vagy "in vobin" fáj, törjön össze zászpát és harmadannyi istenfát, és még kevesebb mennát (!) és adjon hozzá májusban tehén tejéből készült vajat, és ez kiváló kenőcs. És amikor szívében a fájdalmat érzi, kenje ezzel a környékét. És amikor "vobim"-tól szenved, kenje be a torkát, és tegye ezt gyakran és jobban lesz.
Veratrum nigrum

Cap. 1-131 A hasznos földitömjénről
A földitömjén inkább hideg, mint meleg, és (R1-400) használata az embernek nem használ sokat, mert a nedve túl fanyar. (R1-651) Azonban mégis hordd mindig a nyakadba akasztva, és ezalatt nem ámítanak el a démonok igézetei, a mágikus szavak és a varázslatok, amelyeket nem ettél és nem ittál meg.

Cap. 1-132 A haranglábról
A harangláb hideg. (R1-401) És az az ember, akiben rohamok kelnek, amelyek "selega-nak" nevezetnek, egyen nyers haranglábat, és a rohamok eltűnnek. (R1-402) És az, akiben skrofulusok kezdenek növekedni, az egyen gyakran nyers haranglábat, és a skrofolusok elapadnak. (R1-403) Azonban aki sok nyálkát vet ki magából, az áztassa a haranglábat mézbe, és egye ezt gyakran, és a nyálka megfogyatkozik, és ez így tisztítja őt. (R1-404) És akinek láza van, az törje össze a haranglábat, és szűrje át a nedvét egy kendőn, és ezt a nedvet adja borhoz, és így igya ezt meg és jobban lesz.

Cap. 1-133 A hasindítófűről (Euphorbia lathyris)
A hasindítófű hideg, és kevés fanyar nedvet tartalmaz, és önmagában nem nagyon hasznos az emberek számára. (R1-405) Mert azt az embert, aki ezt mindig önmagában és egyszerűen enné, ez a testében belülről összetörné, hogy veszélyes lenne a számára és egészségtelen, ahogy keresztülmegy rajta. (R1-627) Aki azonban kevés és könnyű hashajtót akar bevenni, az vegyen fahéjat és édesgyökeret egyenlő mennyiségben, és törje porrá, és ezt a port finomliszttel a hasindítófű nedvében sodorja borsónyivá, és szárítsa meg a napon vagy tűzhelyen. Ebből vegyen be reggel annyit, amennyit öt, kilenc vagy tizenöt érme nyom, és enyhén meghajtja. És ezután tartózkodjon az ételtől és az italtó, ahogy ez ilyen esetekben megfelelő.

Cap. 1-134 A mocsári nefelejcsről
A nefelejcs sem igazi melege, sem igazi hidege nincsen, és (R1-406) és nincsen ereje, ami az ember hasznára lenne, hanem ez egy gyom, és mit sem használ gyógyszerként. Ezért ha valaki megeszi, többet árt neki, mint használ.

Cap. 1-135 A medvegyökérről
A medvegyökér meleg és száraz zöldereje vagyon. (R1-407) És az az ember, akinek erős és forró láza van, törje porrá a medvegyökeret, és ezt a port egye kenyérrel éhgyomorra vagy étkezés után, és jobban lesz. (R1-408) Azonban akinek köszvénye van, egye ezt a port gyakran, és a köszvény el fogja hagyni. (R1-409) És akinek sárgasága van, törje össze a medvegyökér gyökerét ecetben, amikor az zöld, és egye így. És azután készítsen ezzel az ecettel levest is, és egye gyakran, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-136. A kőtörőfűről
A kőtörőfű hideg, és erős erőkkel bír, és ha olyan ember használná, akinek a teste törékeny, ez mit sem használ neki, ha megeszi, mert túl erős a testének. (R1-410) Azonban akinek a gyomrában vagy a hólyagjában, vagy valahol a testében a nyálka összegyűlik, és úgy megkeményedik, mint egy kövecske, az törje össze a kőtörőfű magjait vízben, és igya így gyakran éhgyomorra vagy evés után, és így ez az ital széttöri azt, ami az emberben mint egy kövecske kemény ellenálló, és így az ilyen ember meg fog gyógyulni. (R1-411) És akinek sárgasága van, az ezeket a magokat borban törje össze, és egy rövid órácskára hagyja azokat ebben a borban állni, és igya ezt gyakran evés után, és akkor a sárgaság megsemmisül benne, mert az egyébként az epe túlságából születik, és gyakran ád az embernek bizonyos keménységet, ami mintha kő lenne.

Cap. 1-137 Az "Ugera"-ról
Az "Ugera" nagyon meleg, és van benne valami csípősség, és (R1-412) ez a csípősség nagyon erős, ezért széttöri a nagy és erős keléseket, vagyis furunkulusokat. Ezért törj össze ugerát mozsárban, és adj hozzá egy kevés faolajat, és ezt tedd hidegen a kelésre. Ha azonban nincs faolajad, adj hozzá valamennyi szarvasfaggyút, és párold így egy edényben, majd hagyd kihűlni, és ezt tedd hidegen a kelésre, és ennek ereje meglágyítja a mérget, és kihúzza
azt, így gyógyít. (R1-413) És ha nagy pörkök, úgyszólván kelések vannak az emberben, akkor tördd össze ezt az ugerát, és adj hozzá valamennyi faolajat vagy szarvasfaggyút, ahogy az előbb mondatott, és tedd ezt az ilyen kelésekre, és ez kihúzza belőlük a mérget, vagyis a gennyet. Ha azonban ezek a kelések elkezdenek bepirosodni, akkor vesd el az ugerát, és készíts faolajjal vagy szarvasfaggyúval "beneduch"-ot kenderrel, és tedd ezt az ilyen kelésre, és az meg fog gyógyulni, mert akkor már a méreg ki lett vonva belőle. (R1-414) De pácold az ugera gyökerét ecetben, és tedd így éjszakára arra a helyre, ahol a testeden új szemölcsök kezdtek nőni, és kösd át egy kendővel. Tedd ezt gyakran, és a szemölcsök eltűnnek.

Cap. 1-138 A fecskefűről
A fecskefű nagyon meleg, és mérges, nyálkás nedve van. Mert olyan fekete és fanyar méreg van benne, hogy az embernek nem tud egészséget adni, mert ha valamely embernek egészséget adna, más módon nagy belső betegséget kölcsönözne neki. Ha ugyanis valaki ezt eszi vagy issza, megsérti és megsebesíti őt belül, és ezért az ember székelésének és emésztésének fájdalmat ád és nem egészséget. (R1-415) Ha azonban valaki valami tisztátalan dolgot eszik, vagy iszik, vagy megérint, amitől a teste kiütéses lesz, az vegyen öreg zsírt, és adjon hozzá
elegendőt a fecskefű nedvéből, és törje ezzel össze, és olvassza meg egyben egy edényben, és azután kenje magát faggyúval, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-139 A lestyánról
A lestyánnak mértékletes melege vagyon. (R1-416) És ha valaki nyersen eszi, szétolvadóvá teszi a természetét és kiszolgáltatja ennek a természetnek. Ha azonban valaki más gyökerek nélkül, egyedül megfőzve eszi, szellemét és testét nehézzé, és "szomorúvá" teszi. Ha azonban más gyökerekkel együtt megfőzve eszik meg nem nagyon károsítja azt, aki megeszi. (R1-417) Ha azonban valaki a nyaki mirigyei fájdalmától szenved, úgy hogy az erei a nyakán felfúvódtak, az vegyen lestyánt és valamivel több repkényt, és főzze meg ezeket vízben. A víz kinyomkodása után tegye ezt azon melegében a nyaka köré, mert az erei a nyakán túlzottan széthúzódtak, és mag fog gyógyulni.
(R1-418) És ha valaki a mellében köhög, hogy ott először fájni kezd, az vegyen lestyánt és zsályát egyformán, és édesköményt, kétszer annyit, mint e kettő, és tedd ezeket együtt annyira jóféle borba, amíg a bor átveszi ezeknek az ízét, majd ezután, a füvek elvetésével melegítsd fel a bort, és idd melegen evés után, amíg meg nem gyógyulsz. Ha azonban a köhögés mérsékelt, akkor a mondott italt hidegen kell inni, mert a fájdalom enyhe. Ha azonban a fájdalom erős, a bort melegítve kell inni, hogy kellemesebben oldja fel a fájdalmat. (R1-419) Ha azonban a reuma folyik a ló orrlyukaiból, hogy köhög tőle, akkor az az ember, aki meg akarja ettől szabadítani, vegyen lestyánt és valamivel kevesebbet az égető csalánból, főzze meg vízben, és azután a vizet leöntve hagyja a gőzt melegen a ló orrába és pofájába szállni, miután a gyeplőt levette róla, és meg fog gyógyulni. (R1-420) És ha a ló szenved, mintha a gyomrát harapnák, akkor vegyünk lestyánt és valamivel kevesebbet a csalánból, és keverjük a takarmányuk közé, hogy azzal együtt megegyék, és ez fogja gyógyítani.

Cap. 1-140 A borostyánról
A borostyán inkább hideg, mint meleg, és az embernek haszontalan megenni, mintha gyom lenne. (R1-421) Azonban az az ember, aki sárgaságban szenved, pároljon borostyánt egy edényben szarvasfaggyúval vagy öreg zsírral, és tegye ezt melegen a gyomrára, és a sárgaság átmegy ebbe a fűbe, hogy még az ember bőre is kívülről sárgának tűnik; és ha ezt a füvet a gyomrára tette, ahogy az előbb mondatott, azonnal törjön össze vizitormát hideg vízben, szűrje ezt egy kendőn át, és igya ezt úgy hidegen, és ezáltal a sárgaság kihajttatik, és meggyógyul.

Cap. 1-141 Az orvosi zilizről
A ziliz meleg és száraz és (R1-424) jó láz ellen. Mert az az ember, akinek állandó láza van, törje össze a zilizt ecetben, és igya ezt reggel éhgyomorra és esténként, és a láz, bármilyen típusú is, csökkenni fog. (R1-425) Azonban akinek fejfájása van, az is vegyen zilizt, és adjon hozzá valamivel kevesebb zsályát, és törje ezeket együtt össze, és keverje össze valamennyi faolajjal, és azután melegítse ezt éppen csak a tűz mellett a kezében, és így tegye a homlokára, és kösse át egy kendővel, és aludjon így, és jobban lesz.

Cap. 1-142 A mezei macskagyökérről
A macskafű meleg és nedves. (R1-426) És aki akár mellhártyagyulladásban szenved, akár a köszvénytől vannak fájdalmai, az törje porrá a macskagyökeret, és adjon ehhez a porhoz valamennyivel kevesebbet a macskamenta porából, azután készítsen liszttel és vízzel tortácskákat, vagy "sütiket" egy edényben zsírral, és az előbb mondott port adja ehhez hozzá, és így egye gyakran, és a mellhártyagyulladás és a köszvény enyhülni fog benne, hogy jobban lesz.

Cap. 1-143 Az illatos macskamentáról
A macskamenta meleg. (R1-427) És az az ember, akinek skrofulusok vannak a nyakán, az mielőtt ezek felfakadnának törjön porrá macskamentát, és egye ezt a port gyakran kenyérrel vagy kásában vagy "sütiben" és a skrofulusok eltűnnek. (R1-428) Ha azonban már felfakadtak, tegye a leveleit nyersen és azon frissiben rá, és a skrofolusok kiszáradnak.

Cap. 1-144 A bürök gémorr-ról
A gémorr nagyon meleg, és van valamennyi nedvessége, és még hasonló ereje is van mint a fűszereknek. (R1-429) Végy ezért gémorrt és valamivel kevesebb pipitért, mint gémorrt, és szerecsendiót, kevesebbet, mint pipitért, és tördd ezeket porrá, és keverd össze, és akinek fáj a szíve, egye ezt a port kenyérrel vagy kenyér nélkül, és nyalogassa a kezéről, és jobban lesz, mert ez egy nagyon jó por a szív egészségének. (R1-430) És aki náthás, az tegye a port az orrába, és szívja be az illatát, és a nátha lágyabban és könnyebben oldódik, és gyorsan eltűnik anélkül, hogy az embert veszélyeztetné. (R1-431) Azonban az is aki köhög és szükség van a mellében, az készítsen liszttel és ezzel a porral "sütiket" egy edényben, adjon hozzá zsírt vagy vajat, és egye ezt gyakran éhgyomorra és evés után, és ez oldja a köhögést és a kelést a mellében könnyen és kellemesen, és megszűnteti, és így a beteg jobban lesz. (R1-432) Sőt az is. akinek a melle fáj, hogy a mellkasa kehes, vagy akinek a torka fáj, hogy csődöt mond a hangja, az igya ezt a port meleg borban, és a mellkasa és a torka is jobban lesz. (R1-433) És az is, akinek fáj a feje, adjon ehhez a porhoz világos sót vagy sült sót, és egye ezt kenyérrel, vagy nyalogassa a kezéről, és jobban lesz.

Cap. 1-145 A fekete nadálytő
A nadálytő hideg. És ha valaki ész nélkül eszi, minden nedvét, ami benne helyesen el van rendezve, kiszolgáltatja neki. (R1-434) Ha azonban az ember valamely tagja kiszolgáltatott és fekélyes és sérült, és ezt eszi, követi a nyálkát, ami ott kilép, és a nyálkát és a keléseket gyógyítja a bőrön, de a húsban nem. Hasonlít ez ahhoz, mint amikor a kútba követ dobnak, hogy a víz ne tudjon kifolyni, mintha rosszul lenne megépítve, és ha a víz ne tud kifolyni, a mélyben marad. És ezen a módon a férgecskék és minden rossz belül marad, és ez hátráltatja, hogy kifolyjanak. Így gyógyítja a nadálytő, ha helytelenül és nem a megfelelő módon eszik, a keléseket kívül és minden rothadót befelé hajt.

Cap. 1-146 A farkasalmáról (?)
A farkasalma meleg és valamelyest hideg is. (R1-435) Tördd tehát porrá a farkasalma gyökerét és leveleit, és amennyit ennek a fele nyom, keverj hozzá pipitérport és fahéjport. És az ilyen módon összekevert port vedd naponta kenyérrel, vagy meleg borral, vagy edd levesben, vagy idd meleg borban, és nem lesz nagy vagy hosszú betegséged halálodig. És ember ezt az így készített port el ne kerülje, mert ha egészséges, és ezt a port naponta eszi, nem fog sokáig betegen az ágyban feküdni. És aki beteg, és ezt megeszi, meggyógyul. Azonban hogy ez a por egy évig gyógyító maradjon, tedd egy új agyagból készült és kiszárított edénybe, ássd így a földbe és fedd le erősen, hogy az erői megmaradjanak.

Cap. 1-147 A libapimpóról
A libapimpó egy gyom, (R1-436) és semmit sem használ az ember egészségének. Ha valaki megeszi, sem nem használ neki, sem nem árt.
Cap. 1-149

Cap. 1-148 A pasztinákról
A pasztinák felüdíti az embert és (R1-437) és nem használ az egészségének, de nem is árt neki, hanem ha megeszik, megtölti a gyomrot.
Cap. 1-200

Cap. 1-149 A libapimpóról
A libapimpó hideg, és ez egy gyom, (R1-438) és semmit sem használ az emberek egészségének, ha megeszik, hanem sokkal inkább árt.

Cap. 1-150 A házi lenről
A házilen meleg, stb. (lásd a Cap. 1-194-et, ahol ez a fejezet kiegészítésekkel együtt meg van ismételve).

Cap. 1-151 A tyúkhúrról
A tyúkhúr meleg, és ez egy gyom. (R1-440) Ha azonban valaki elesik, vagy egy szúrás felnyársalja, hogy a bőre ettől foltos lesz, akkor főzze a tyúkhúrt vízben, és a víz kinyomkodása után tegye a füvet azon melegen gyakran a sérült vagy átlyukasztott helyre, és kösse át egy kendővel, és ez kiűzi a nyálkát, ami összegyűlt ott.
Cap. 1-157

Cap. 1-152 A fekete hunyorról
A hunyor meleg és száraz és nedves is valamennyire, de van bizonyos zöldereje is, ami hasznos. (R1-441) Mert ha valakit köszvény kínoz, és az is, akinek sárgasága van, törje össze a hunyort, és a nedvét szűrje át egy kendőn, és azután adja ezt a nedvet borhoz, és ha köszvényes, igya ezt gyakran éhgyomorra ezen a módon, vagy ha sárgasága van, igya gyakran evés után és meg fog gyógyulni. (R1-442) De főzze is meg a hunyort borban méz hozzáadásával, és szűrje át egy kendőn, és igya ezt evés után és esténként, amikor aludni megy, és tegye ezt gyakran, és ez meg fogja gyógyítani, a mellét kellemessé és könnyűvé teszi, és tisztítja a gyomrát, és csökkenti azt, ami a test belsejében mindig piszkos és bűzlő.

Cap. 1-153 A konkolyról
A fű, amit konkolynak neveznek, nagyon meleg, és bizonyos zölderőt hordoz magában. (R1-444) És akinek fáj a gyomra, az törje össze ezt a füvet és a magjait mértékkel, és főzze ezt borban és valamennyi mézben, és szűrje át egy kendőn, és igya azon melegében. (R1-628) Aki azonban gondoskodni akar róla, hogy a gyomra ne legyen beteg, az igya ezt az italt gyakran hidegen, és ez megtartja gyomra egészségét. (R1-445) Akit azonban köszvény gyötör, az törje össze a füvet a magjaival, és adjon hozzá medvezsírt, és faolajból is adjon hozzá harmadannyit, mint a medvezsírból, és így főzze meg vízben, és készítsen belőle kenőcsöt, és kenje ezzel magát ahol fáj, és ez olyannyira áthatja az ilyen ember bőrét, hogy a köszvény vihara meghátrál előle.

Cap. 1-154 A vasfűről
A vasfű inkább hideg, mint meleg, és (R1-446) ha akár kelésektől, akár férgektől rothadó hús van az emberben, akkor főzzön a beteg vasfüvet vízben, majd tegyen lenkendőt a rothadó sebekre vagy a férgek rothadó helyeire, és tegye langyosan a vasfüvet, miután mértékkel kinyomkodta belőle a vizet, erre a lenkendőre, amit a rothadó húsra tett. És miután kiszáradt, tegyen rá más, hasonlóan megfőzött vasfüvet, és tegye ezt addig, amíg a rothadás el nem tűnik. (R1-447) És akinek a torka megdagad, melegítsen vasfüvet vízben, és tegye langyosan a torkára, és kösse ezt át egy kendővel, és tegye ezt addig, amíg a dagadás el nem tűnik.

Cap. 1-155 A csombordról
A csombord inkább meleg, mint hideg. (R1-448) Azonban az az ember, akit köszvény kínoz, hogy a tagjai folyamatosan mozognak, az törje porrá a csombordot, és ezt a port adja kevesebb köményporhoz, mint zsályaporhoz, és ezt a port keverje egyszerre mézborhoz és igya gyakran evés után, és jobban lesz.

Cap. 1-156 A hegyi árnikáról
Az árnika nagyon meleg, és mérges meleget tartalmaz. (R1-449) És ha egy férfi vagy egy asszony tagjaiban ég, és ha egy ember az ilyennek zöld árnikával megérinti a bőrét, szerelmet gyújt bennük, és miután ez a növény megszáradt, az a férfi vagy nő, akit megérintettek vele, a szerelemtől, ami benne gyúlt, csaknem megőrül, hogy ettől kezdve ostoba lesz.

Cap. 1-157 A tyúkhúrról
A tyúkhúr hideg. (R1-450) Azonban ha nyüvek és férgek rágnak valakit, akkor az porítsa a tyúkhúrt tűznél, és ezt a port tegye a kelések helyére, és a férgek és nyüvek megdöglenek.

Cap. 1-158 A szittyóról
(R1-451) A szittyó sem nem jóféle módon meleg, sem nem hideg, de langyos, és ezért mit sem használ gyógyszerként.

Cap. 1-159 A májusi gyöngyvirágról (???)
A gyöngyvirág hideg és ugyanazzal a hideggel bír, mint a föld, amikor a virágokból termést érlel. (R1-452) És ha valakiben skrofulusok nőnek, vagy kiütések, vagy valamely kelések, amelyekben méreg van, akkor az egyen gyakran éhgyomorra gyöngyvirágot, és azok (a kelések - a ford.) eltűnnek. (R1-453) Azonban akinek epilepsziája van, egye gyakran a gyöngyvirágot, és amikor betegsége következtében éppen a földre zuhan, tegye ezt a füvet a nyelve alá, és így gyorsabban magához fog térni, és a fájdalmai is enyhébbek lesznek.

Cap. 1-160 A vérontófű
A vérontófű hideg, és ez a hideg jó és egészséges, (R1-454) és hatásos a láz ellen, amit a káros ételek okoznak. Végy ezért vérontófüvet és főzd meg borban valamennyi méz hozzáadásával, és szűrdd át egy kendőn, és idd így gyakran éhgyomorra és esténként, és ki fogsz gyógyulni a lázból.
Cap. 1-166

Cap. 1-161 A muskotályzsályáról
A muskotályzsálya meleg, és (R1-455) jó a mérgek ellen. Ezért ha valaki mérget vett, főzzön muskotályzsályát borban, valamennyi méz hozzáadásával, és adjon hozzá valamennyi rutát is, és miután ezt így megfőzte, adjon hozzá valamennyi maszlagot, és így szűrje át egy kendőn, és igya ezt evés után háromszor, és a méreg vagy rosszullét által vagy a széklettel átmegy rajta, és akkor nincs olyan méreg, ami halált hozna neki. (R1-456) És akinek a gyomra olyan gyenge, hogy az ételektől könnyen gennyessé válik, az vegyen muskotályzsályát, és harmadannyi csombormentát, és édesköményből annyit, mint a csombor harmada, és főzze ezeket együtt jó borban valamennyi méz hozzáadásával, és szűrje ezt át egy kendőn, és igya gyakran evés után és éjszakára; a gyomrát kellemesen gyógyítja vagy tisztítja, és jó étvággyal fog enni. (R1-457) Azonban az is, akinek a feje fáj, főzzön muskotályzsályát, de vízben, és a víz kinyomkodása után tegye a füvet azon melegében a feje köré, és fedje be a fejét egy kendővel és aludjon így, és jobban lesz.

Cap. 1-162 A gólyaorról
A gólyaorr inkább hideg, mint meleg, és jó a kövek ellen. (R1-458) Mezért ha valakinek kő van a testében, az vegyen valamennyi gólyaorrt, és kevesebb kőtörőfüvet, főzze meg ezeket vízben és szűrje át egy kendőn. Készítsen gőzfürdőt, és menjen be, és főzzön zabot vízben, és ezzel a vízzel, amiben zab főtt, locsolja a felforrósított köveket. És miután ezen a módon megizzasztatott, igya a fürdőben az előbb mondott vizet, amelyben gólyaorr és kőtörő főtt, és a
kövek kellemesen összetörnek benne. (R1-459) És akinek fáj a szíve, és mindig szomorú, az vegyen gólyaorrt, és kevesebb csombormentát, és kevesebb rutát, mint csombort, és ezeket törje porrá, és ezt a port egye gyakran kenyérrel, és ez megerősíti a szívét, és vidám lesz.

Cap. 1-163 A gyömbérgyökérről
A gyömbérgyökér meleg, (R1-460) és ha valaki italként fogyasztja, mohó szerelemre gyúl. (R1-461) És ha valakinek egész testében a testi ereje megtöretik, akkor főzzön gyömbérgyökért vízben, és ezt a vizet igya azon melegében, és így vissza fogja nyerni testi erejét, és miután a teste jobban lett, tartózkodjon tőle.

Cap. 1-164 A festő csüllengről
A csülleng hideg és jó a lázak ellen. (R1-462) Mert akinek láza van, és visszataszító számára az étel, az főzzön mértékkel csüllenget vízben, és hagyja a füvet ebben a vízben, és igya ezt a vizet reggelente és esténként melegen, és az ebben a vízben főtt füvet tegye melegen egy rövid órácskára a gyomrára, és tegye ezt három napon át, és a láz benne megkevesbedik. (R1-463) Aki azonban negyednapos lázban szenved, az főzzön rutát és gyalogszedret egyenlő mennyiségben borban és mezei iringót (Brachwurz ?) háromszor annyit, mint az előző kettő. Ezután öntsön ki tiszta és jó bort, és dugjon bele egy darab felforrósított acélt, és tegye ezt tízszer ezzel a borral és acéllal. Azután vegye ezt a bort, amit a fent mondott füvekkel főzött meg, és öntse ebben a borba, amibe az acélt beledugta, és hagyja ezeket együtt egyszer felforrni, és amikor közeledni érzi a lázat, igya ezt, amíg meg nem gyógyul.
Cap. 1-208

Cap. 1-165 A zuzmókról ?
A zuzmó inkább meleg, mint hideg, (R1-464) és ha valamely kenőcshöz hozzáadjuk, egészében jobbá és erősebbé teszi ezt. Önmagában azonban gyógyszerként nem sokat használ.

Cap. 1-166 A vérontófűről
A vérontófű inkább meleg, mint hideg. (R1-465) És az az ember, aki túlságos és mérges, vagyis gennyes nedvekkel bír, vegyen pásztortáskát (!?), ami "vérfű", és kétszer annyi napraforgó kutyatejet, törje őket össze, hogy nedvet adjanak, öntse ezt egy agyagedénybe, és öntsön rá jó és tiszta bort, és igya ezt evés után, és amikor aludni megy tizenöt napon keresztül, és ez egy évek keresztül hasznára lesz azáltal, hogy a fölösleges és mérges nedveket benne megkevesbíti.

Cap. 1-167 A kocsordról
A kocsord meleg, és a láz ellen jó. (R1-466) Ezért akinek láza van, bármilyen is legyen az, vegyen kocsordot, és mértékkel törje össze, és amikor összetörte vagy szétdörzsölte, öntsön rá egy fél kupa bort a kocsord legtetejéig, és hagyja ebben a borban egy éjszakát állni. Reggel öntsön hozzá újra bort, és igya ezt éhgyomorra három vagy öt napon keresztül, és meg fog gyógyulni. (R1-467) Aki azonban a megevett étel nem tudja megemészteni, az vegye a közönséges farkasalma nedvét két érményi mennyiségben, és a földitömjén nedvéből egy érményit, és a kutyatej nedvéből annyit, mint a legkisebb érme, és ugyanannyi gyömbért, és keverje ezeket a nedveket a legfinomabb liszthez, és készítsen belőlük érményi tortácskákat, de valamennyivel kövérebbeket, és melegítse a napon, vagy kihűlőben lévő kályha közelében. És az az ember, aki a fent leírt módon beteg, ha belül meleg, hogy az étel benne felforrósodik, egyen ezekből a tortácskákból reggel éhgyomorra egyet. Ha azonban belül hideg van, hogy az étel benne a hidegtől megfagy és összehúzódik, két vagy három tortácskát kell reggel éhgyomorra megennie. És az étel, amit ezután elsőként eszik forrázat legyen, vagy leves, és utána egyen jó és könnyű ételeket, és tegye ezt mindaddig,
amíg a gyomrát megszabadultnak nem érzi.

Cap. 1-168 A borsos keserűfűről
A keserűfű hideg, és a tiszta levegőtől nő. (R1-468) És az az ember, akinek láza van, vegyen elegendő keserűfüvet, és tegye egy éjszakára jóféle borba, és azután vesse el belőle a füvet és melegítse ezt a bort felforrósított acéllal, és igya ezt reggelente éhgyomorra csakúgy, mint esténként, amikor aludni megy, és tegye ezt addig, amíg az egészséget meg nem érzi magában.

Cap. 1-169 A szederről
A szedercserje, amelyen a szedrek nőnek, inkább meleg, mint hideg. (R1-469) És ha valakinek a nyelve fáj, mivel meg van dagadva, vagy kelések vannak rajta, szederrel vagy érvágással hagyja nyelvét bemetszetni, hogy a nedvesség kijöjjön belőle. (R1-471) És ha férgek valakinek a húsát szétrágják, akkor ez az ember törje porrá a szedret, és ezt a port szórja arra a helyre, ahol a férgek az ember vagy a marha húsát rágják, és akkor azok megdöglenek, és így az illető meggyógyul. (R1-472) És ha valaki a tüdejében szenved, és mellében köhög, vegyen pipitért, és kevesebb szedret, mint pipitért, és még kevesebb izsópot, mint szedret, és szurokfűből is kevesebbet, mint az előbbiekből, adjon hozzá mézet, és főzze erősen jó borban, majd szűrje át egy kendőn, majd miután mértékkel evett, igya ezt, és egy teljes étkezés után igyon belőle eleget, és tegye ezt gyakran, és tüdeje visszanyeri egészségét, és a nyálkát kiveszi melléből. A gyümölcs azonban, a szeder, vagyis az, ami a szederbokron nő, nem árt sem az egészséges, sem a beteg embernek, és könnyű megemészteni, gyógyszer azonban nincs benne.

Cap. 1-170 Az erdei szamócáról
A fű, amelyen a szamóca nő, inkább meleg, mint hideg. Nyálkát kelt az emberben, aki megeszi, és gyógyszerként mint sem használ. (R1-473) És a gyümölcsök is, vagyis a szamócák, hasonlóképpen nyálkát okoznak az emberben, aki megeszi őket, és sem az egészséges, sem a beteg embernek nem használ ha megeszi ezeket, mert a föld közelében nőnek, és mert ráadásul poshadt levegőben nőnek.

Cap. 1-171 A fekete áfonyáról
A fű, amelyen erdei bogyók nőnek, amelyeket áfonyának is neveznek, mivel feketék, a legnagyobb hideget hordozza magában, különösen amikor a hideget a meleg valamelyest a földben és kövekben meglágyítja, a hideg nedv többet árt, mint használ. (R1-474) Gyógyszerként mit sem használ, a gyümölcs azonban olymódon károsítja azt, aki megeszi, hogy a köszvényt benne életre kelti.

Cap. 1-172 A gombákról
A gombák, amelyek a földön születnek, bármilyenek is legyenek, olyanok, mint a hab és a föld tajtéka, és annak az embernek, aki megeszi őket, ártanak, mert nyálkát és tajtékot szülnek benne.
Mégis azok a gombák, amelyek száraz levegőben és száraz földön nőnek, inkább hidegek, mint melegek, és valamivel jobbak, mint azok, amelyek nedves levegőben és nedves földből nőnek, de a gyógyító művészet nem sokra megy velük. És azok a gombák, amelyek nedves levegőben és nedves földön nőnek, sem nem tökéletesen melegek, sem nem tökéletesen hidegek, hanem langyosak, (R1-475) és ha valaki megeszi őket, ártó nedvet keltenek benne, és a gyógyerő bennük értéktelen. (R1-476) A gombák azonban, amelyek bizonyos fákon, állókon vagy fekvőkön, nőnek, némileg jók az embert táplálni, mint bizonyos kerti növények, és azt aki megeszi őket kevésbé károsítják, és közben gyógyszerként is hasznosak.
Az a gomba, ami diófán nő, sem igazi meleget, sem igazi hideget nem hordoz, hanem restséget, azonban ételként mit sem használ, mert köszvényt kelt. (R1-477) Ha azonban valakiben féreg születik, vegyen, mielőtt a féreg életre kel, taplót, ami a diófán nőtt, ha még friss, vagyis frissen van a diófáról leszedve, és tartsa forrásban lévő víz fölé, hogy attól meleg és nedves legyen, és így melegen és nedvesen tegye a duzzanatra, és a duzzanat, ahol a férgek növekedni kezdenek, eltűnik. Ha azonban a féreg már növekszik, vagyis már él, szárítsa ki a taplót meleg tűzhelyben szén nélkül, és így törje porrá, és ezt a port tegye a kelésre, és az ilyen férgek megdöglenek.
(R1-478) Az a gomba azonban, ami bükkfán nő, meleg, és mind betegek, mind egészségesek számára jó az ételben megenni. És az olyan ember, akinek a gyomra kihűlt és iszapos, az vegyen gombát a bükkről, ha még friss, és főzze vízben jóféle füvekkel és valamennyi zsír hozzáadásával, és étkezés után egyen ebből valamennyit, és ez melegíti a gyomrát, és kiveszi belőle a nyálkát. (R1-479) Azonban akkor is, ha egy terhes asszony a szülés nehézségétől testében nehézkes, súlyos és törődött lesz, akkor vegyen a bükkről való gombából, és főzze olyan erősen vízben, hogy teljesen szétessen, és azután szűrje át egy kendőn, és ezután készítsen ebből a nedvből elegendő zsír hozzáadásával levest, és egyen ebből naponta egyszer vagy kétszer, miután evett, és a szülés fájdalmait ez lágyan enyhíteni fogja. (R1-480) Az a gomba, ami bodzán nő, hideg, és az embereknek mit sem használ megenni, és aki ebből eszik, az legyengül. A gyógyításban sem nagy a haszna. (R1-481) Az a gomba, ami a fűzfán nő, meleg, és jó megenni. És akinek a tüdeje fáj, és ezért a melle kehes, az főzze a gombát borban, és adjon hozzá valamennyi köményt és valamennyi zsírt is, és így iszogassa ezt a levest, és a gombát is egye meg. És ugyanez a gomba, ha így megeszik, csökkenti a szív és a lép fájdalmát, mert a szív attól fáj, hogy a gyomor, a tüdő és a lépkáros nedvekkel meggyengíti. (R1-483) Ha azonban hashajtót akarsz bevenni, végy a fűzfán növő gombából, ha friss, és szárítsd meg a napon vagy meleg tűzhelyben, és így tördd porrá, és azután, amikor a hashajtót be akarod venni, végy farkasalmát, és adj hozzá e gomba porából érményit, és a kutyatej nedvéből annyit, mint a legkisebb érme, és ezeket keverd össze, és idd ezt éhgyomorra ugyanúgy, mint más italokat, amit az emberek inni szoktak, és ez meghajt téged. Mert e gomba pora mérsékli a farkasalmát és a kutyatejet, és mint jó fűszer átkutatja a káros nedveket az emberben. (R1-483) És ha valakinek fehér a szeme, akkor szárítson a fűzfán nőtt gombából a napon, és ezután, amikor csak a szeme fehérségét orvosolni akarja, tegye ezt egy rövid órácskára vízbe, és azután a vizet, amibe a gombát beáztatta, nyomkodja ki, és ezt a nedvet kenje egy tollal a szemhéjára, hogy valamelyest a szem belsejét is érintse, és tegye ezt három vagy öt éjjel, amikor aludni megy, és meg fog gyógyulni. (R1-484) A gomba, ami a körtefán nő, hideg és nedves, és nem árt az embernek ha megeszi, és nem is használ. Az az ember azonban, akinek a feje ótvaros, vegye a gombát, ami a körtefán nő, ha még friss, és a nedvét nyomja ki faolajjal, és miután a gombát elvetette, kenje gyakran a fejét ezzel a faolajjal, és meg fog gyógyulni. (R1-485) És akinek a körme rühös, az vegyen gombát a körtefáról, olyan széleseket, mint a körme, ahol az ótvar van, és mártsa marhaepébe, de ne tehénébe, és azt a részt, amit az epébe mártott, és így a körmére tett, ha kiszáradt, mártsa újra bele, és a körme szépen fog fejlődni. (R1-486) És az a gomba, ami a rezgőnyáron nő, meleg és iszapos, és ételként mit sem használ az embernek, és nincs benne gyógyerő.

Cap. 1-173 A "Wichwurz"-ról
A "wichwurz" inkább hideg és nedves, mint meleg. (R1-487) Azonban az az ember, akinek égető láza van, vegyen wichwurzot és kétszer annyi bazsalikomot, főzze ezeket tiszta borban, majd hagyja ezt kihűlni, és minden nap igyon belőle reggelente éhgyomorra, és esténként, amikor aludni megy. És tegye ezt, amíg meg nem gyógyul.

Cap. 1-174 Az aloéról
E növény nedve meleg, és nagy ereje van. (R1-488) És ha valakinek a gyomrában erős napos láz van, az készítsen kenderborogatást aloéval, és tegye ezt a gyomrára és a köldökére, és a láz enyhülni fog. Mert e nedv illata erősíti a testet belülről, fárasztja azonban az ember fejét, ez a fáradtság azonban, ami a fejében lesz, tisztítja is azt. (R1-489) És aki köhög, tegyen úgy a mellére aloéval átitatott kenderkendőt, hogy az illata az orrába szálljon, és a köhögés enyhülni fog. (R1-490) És akinek hidegrázása van, az vegye pemetefű nedvét, vagy, ha tél van a porát, és több aloét, de édesgyökeret is, többet, mint babért, és főzze ezeket borban, és így szűrje át egy kendőn, és adjon mézbort hozzá, és ha már gyötri a hidegrázás, hamar meg fog gyógyulni, bármilyen is legyen ez a hidegrázás, a negyednapos lázat kivéve. (R1-491) És akinek sárgasága van, tegyen aloét hideg vízbe, és reggelente csakúgy, mint amikor aludni megy igya ezt, és tegye ezt háromszor vagy négyszer, és meg fog gyógyulni.
Cap. 1-224

Cap. 1-175 A tömjénről
A tömjén inkább meleg, mint hideg, és illata tűz nélkül emelkedik fel, (R1-492) mivel megvilágosítja a szemet és tisztítja az agyat. Végy ezért tömjént és tördd porrá, és adj hozzá valamennyi finomlisztet és tojásfehérjét is, és készíts így tortácskákat, és szárítsd meg ezeket a napon vagy meleg téglán, és tartsd ezeket gyakran az orrodhoz, és az illata erősíteni fog téged, megvilágosítja a szemeidet és megtölti agyadat. (R1-493) Azonban akinek a feje fáj, hogy azt gondolja, hogy hasogatják, tegyen ebből a sütiből, ahogy fent íratott, mindkét halántékára, és rögzítse ott egy kendővel, amikor aludni megy, és a fejfájás enyhülni fog. (R1-494) És akinek napos láza van, az vegyen tömjént és "Romischmyntzam"-ot és törje ezeket együtt össze, és tegye ezt gyakran a köldökére, és kösse át szorosan egy kendővel, hogy meleg legyen, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-176 A mirháról
A mirha meleg és száraz. (R1-495) Ha azonban a mirhát magadnál akarod hordani, melegítsd először a napon, vagy egy tűzben felmelegített téglán, így szétfolyik egy kicsit, és csak azután tartsd magadnál, hogy húsod és izzadságod melegítse, és akkor elűzi tőled a csalóka képeket és mágikus praktikákat és a démonok igézetét rossz szavakra és a füvek varázserejét, hogy kevésbé tudnak neked ártani, ha valami mágikust eszel vagy iszol. (R1-496) És aki a vágytól, az szórja meg ezzel a mellét és a hasát, és ez elűzi tőle a vágy túlságát.
Azonban a mirha illata is elűzi a vágyat az emberből, de az értelmét nem teszi boldoggá, hanem megnyomja, megterheli, és szomorúvá teszi. (R1-497) És azért aki mirhát hord magánál, hordjon aranyat is, mert ez az embert boldoggá teszi. (R1-498) És ha valakiben erős láz kél, és ezért meleg borban mirhát adnak neki inni, eltávozik a láz belőle. (R1-499) És akire vágyakozás ront, ha mirhát eszik, oldja benne a vágyat, de nagyon ki is szárítja, és ezért nem hasznos, és mit sem használ, ha valaki megeszi, hacsak nem nagy szükségben.
Commiphora opobalsamum

Cap. 1-177 A gileádbalzsamról
A balzsamnak királyi természete van, nagyon meleg és nedves, és ugyanolyan egyenletességgel és nagy elővigyázatossággal kell gyógyszerként használni, hogy ereje ne ártson az embereknek, ahogy az előkelő urakat tisztelik és félik, nehogy haragra gerjesszék őket. (R1-500) És akinek a gyomrában erős láz van, az vegyen valamennyi balzsamot, és adjon hozzá elegendő faolajat, és ennél több szarvasvelőt, és készítsen ebből kenőcsöt, és kenje ezzel a gyomra környékét, és ez kiveszi belőle a lázat. (R1-501) És akkor is, ha valaki bolond, vedd ezt a kenőcsöt, és kendd be vele a halántékait és a tarkóját úgy, hogy a fejtetőt és a (Gehirn) nem érinted, nehogy így megsértsd az erejét, és akkor visszanyeri értelmét és egészségét. (R1-502) És aki köszvényben szenved, adjon valamennyi balzsamot egy kevés szilvaízhez, vagy más jóféle nyelethez, és egye ezt, és köszvénye enyhülni fog. (R1-
503) Ahogy a balzsam a halott testet is valamelyest sokáig megtartja, hogy ne rohadjon el, hasonlóképp a balzsamot minden természet számára erős és retteget folyadék, ami ezeket helyesen mérsékli, vagy más esetben lágyan szétrombolja

Cap. 1-178 A mézről
A méz, amit a méhek készítenek, nagyon meleg. (R1-504) És az az ember, aki zsíros és zsíros a húsa is, és gyakran eszik mézet, rothadást kelt magában. (R1-636) Aki azonban ösztövér és száraz, és megfőzi (a mézet), az károsodik tőle. (R1-637) Aki azonban a lépesmézet a viasszal együtt megeszi, az melankóliát kelt magában, és ez károsítja őt, és nehézségeket okoz benne, és megsokasodik benne ettől a melankólia.

Cap. 1-179 A cukorról
(R1-505) A cukrot, amikor még nyers, hogy még semmilyen felhasználásra nem kész, a beteg szárítsa meg nyáron a napon, vagy télen felforrósított köveken, és ha kiszáradt, és a beteg így eszi vagy issza, felüdíti. (R1-506) És aki fej- vagy mellfájástól szenved, és így nyomaszttatik, hogy nem tud megtisztulni és kihányni sem, ha cukrot eszik vagy iszik, ez tisztítja a fejét és a mellét, és a tisztulás feloldódását hozza.

Cap. 1-180 A tejről
(R1-654) A tehenek, kecskék és bárányok teje, és mindenféle tej télen egészségesebb, mint nyáron, mert télen a nedvek különbözősége nem tör elő bennük, ahogy ez nyáron történik. Azok, akik a tejet nyáron eszik, valamennyire károsítják magukat, ha egyébként egészségesek. Ha azonban betegek és gyengék, tejet kell enniük. (R1-638) Ha mégis valamely egészséges ember télen tejet akar enni, akkor vegye a csalán gyökerét, ezt szárítsa és aszalja meg, tegye tejbe és egye ezt, mert a csalán gyökere elnyomja az ártó nedveket, amik az emberben vannak. Ha azonban beteg és gyenge ember kívánja télen a tejet, akkor meg kell főznie, és szárított csalánt kell beletennie. (R1-639) Nyáron azonban mit sem használ, hogyha csalánt tesz valaki a tejbe, mert akkor a csalán nedveket, folyadékokat és zölderőt tartalmaz, és akkor ily módon a tejbe teszik, a tej a csalán friss nedveitől kárt szenved.

Cap. 1-181 A vajról
(R1-640) A tehénvaj jobb és gyógyítóbb, mint a bárány- vagy kecskevaj. (R1-507) És az az ember, aki kehes vagy köhög, vagy testében aszott, az egyen vajat, és ez belülről gyógyítja és felüdíti, vagyis felfrissíti azt, aki beteg és aszott. És az egészséges embereknek, és azoknak akiknek a húsa mérsékelt a testükben, a vaj jó és egészséges, ha megeszik. (R1-641) Akinek azonban zsíros hús van a testében, az mértékkel egye, hogy a beteg hús benne nehogy még kövérebb legyen.

Cap. 1-182 A sóról
A só nagyon meleg és valamennyire nedves és sokféle haszna van. (R1-508) Ha azonban valaki az ételeket só nélkül eszi, ez belül langyossá teszi őt, ha azonban enyhén sóval keverve eszi őket, az erősíti és gyógyítja. Aki azonban erősen sózott ételeket eszik, az belül kiszárítja és károsítja, és a só, mint homok rakódik a tüdejére és kiszárítja a tüdejét, mert a tüdő nedvességet igényel, és így árt a tüdejének és kehessé teszi. És ha azután lázas lesz, ez szintén károsítja, noha a mája erős, és annak ellenére, hogy sót evett (?). Ezért aztán minden étel úgy kell megsózni, hogy az ételnek több íze legyen, mint amennyire a só érezhető benne. Azonban a tűz fölött megsütött só egészségesebb, mint a nyers, mert a nedvesség, ami benne volt, kiszáríttatott, és ha valaki kenyérrel, vagy más étellel mértékkel fogyasztja, az jó és egészséges neki. (R1-509) A só olyan, mint a vér és mint egy vizivirág, és ezért annak, aki mértékkel él vele, erőt ad. Annak azonban, aki mértéktelenül eszi, olyan, mint egy árvíz és egy vihar.
(R1-510) Azonban a világos sónak nagyobb a melegsége, mint más sóknak, és van bizonyos nedvessége is, és hasznára van az embereknek, és minden gyógyszernek, úgyhogy ha ezekhez hozzáadják, jobbak lesznek, és értékesebb is, mint másféle sók, ahogy a fűszerek is túlszárnyalják a közönséges füveket. És ha valaki valamennyit ebből a sóból valamilyen étellel vagy kenyérrel eszik, nem nélkülözve az egyéb fűszereket, akkor ez erősíteni és gyógyítani fogja őt és segít a tüdején is. (R1-511) Ha azonban valaki mértéktelenül és keveretlenül eszi, petyhüdtté válik benne a tüdeje és károsul. Mert a vizek és a "földnedvesség legerősebb erejét izzadja ki, és ezért az embernek, aki mértékkel él vele, jó melege és jó erői által ez utóbbiak kölcsönöztetnek. Azt azonban, aki mérték nélkül eszi, szétrombolja, mint egy hirtelen áradás. (R1.512) Az az ember azonban, aki erős gőztől szenved, amikor sok sót eszik, az attól van, hogy a só a tüdejét kiszárítja, és a jó nedveket benne megaszalja, és így a tüdő és a nedvek elveszítik nedvességüket, és ezáltal szomjassá teszi. Ha az ilyen ember azután sok bort iszik, hogy a szomjúságot oldja magában, az őrület felé vonja magát, ha túlságosan sok bort iszik, ahogy Lót tette. Ezért egészségesebb és
gyógyítóbb, ha a szomjazó bor helyett vizet iszik, hogy szomját csillapítsa.

Cap. 1-183 A borecetről
(R1-513) Az ecet borból lesz, és jó minden ételhez, ha úgy adják hozzá, hogy az ízüket nem veszi el, hanem csak egy kevés ecetet tesznek hozzá, és így tisztítja az ecet, valamely étellel fogyasztva, a szennyet az emberben, és csökkenti a nedveket, és az ételeket a helyes úton tartja benne. (R1-514) Aki azonban túl sok ecetet tesz az ételekhez, hogy az ecet íze az étel ízét túlszárnyalja, hogy az ételnek inkább ecetíze van, mint a sajátja, akkor árt annak, aki megeszi, mert melege az emberben az ételt még egyszer megfőzi, és így olyan keménnyé teszi, hogy alig lehet megemészteni. (R1-515) Akinek azonban felfakadt skrofulusok vannak a testén, az vegye az ecet alját, ami az ecetben van, és préselje össze, ahogy a sajt préseltetik, és hagyja megszáradni, majd törje porrá, és szórja ezt pórt a skrofulusokra, amelyek felnyíltak, és így azok kiszáradnak és meggyógyulnak. (R1-516) Ha azonban a skrofulusok nem nyíltak meg, akkor az ecet alját azon nedvesen kell rákenni, és tedd is rájuk, és kösd át egy kendővel, és eltűnnek. (R1-517) Az az ecet azonban , ami sörből készül, nem olyan jó, mint az, mait borból csináltak, mivel langyos és gyenge, és könnyű lázat kelt az emberben, és megkeményíti a gyomrát, és ezért annak, aki megeszi, keveset használ.

Cap. 1-184 A merandáról
(R1-518) Aki merandát akar készíteni, az vágjon darabokra finom kenyeret borban vagy sörben vagy vízben, és ennek a folyadéknak a kenyeret teljesen át kell itatnia, és így egye a beteg, mert az a kenyér, amit ily módon készítettek el, kellemesebben és könnyebben emészthető meg. Mert ha valaki a kenyeret csak belemártja, és azonnal így eszi meg, azelőtt, hogy a folyadék nedvessége áthathatná, akkor ez megterheli és belül megköti őt, és alig lehet megemészteni. És a borban készült meranda erős, és az embert belül kissé szárazzá teszi, és nem sokat használ, de nem is túl ártalmas. (R1-520) Azonban a vízben készült meranda gyógyítóbb, mint a sörben készült, mert a gyomornak kellemesen könnyű, és kellemesen és könnyen megemészthető, mint egy lágy étel, ami könnyen és károk nélkül megy keresztül az emberen. És annak az embernek, akinek meleg és erős gyomra van, nem használ, ha gyakran merandával él, mert kihűti gyomra melegét és aszottá teszi azt. És annak az embernek, akinek hideg a gyomra, szintén nem használ sokat a meranda, mert a gyomrát nagyon kihűti, és valamennyire meg is keményíti. És azoknak sem használ sokat, akiknek a gyomra beteg és gyenge, mert megterheli a gyomrot, noha a nyálkát kivezeti belőle és megkevesbíti benne.

Cap. 1-185 A tojásokról
(R1-521) Minden tojás inkább hideg, mint meleg. Az olyan madarak tojásai, amelyek mindig levegőben vannak, és erőteljes repülésre képesek, megéve mind károsak, mert nyúlósak és nyálkásak, és csaknem olyanok, mint a méreg. És az ember ne egye meg ezeket, mert ha valaki megeszi, görvély nőhet benne könnyen és olyan férgek, amelyek az embert rágják. (R1-522) Azonban a tyúkok tojása, amelyek háziállatok, ehetők, noha mértékkel, hiszen a gyenge belsőségeknek olyan az, mint a mértéktelen, meg nem főzött liszt, mert valami nyúlósságot hordoz magában és nyálkát és rothadást okoz az emberek gyomrában. (R1-523) Azonban az az ember, akinek erős szervei vannak, meg tud vele bírkózni, ha megeszi; mégis mértékkel kell ennie, különben könnyen megbetegszik tőle. És az egészségeseknek is többet használ a lágy tojás, mint a kemény, ami gyomorfájást okoz, egy betegnek azonban nem használ sem a kemény, sem a lágy, ha megeszi.
(R1-524) Aki azonban beteg, és tojást akar enni, az öntsön valamennyi bort vízbe, és forralja fel egy edényben, azután üsse bele a tojást ebbe a vízbe és a héját dobja el, és főzze így, és így főzve egye meg, és akkor nem árt neki, mert a mérgeket és a rothadást, ami benne van, a tűz kifőzi belőle. (R1-642) Az a tojás, amit héjában tűzben sütnek meg, egészségesebb, mint az, amit vízben megfőznek, mert a tűz a benne lévő rothadást a héján keresztül kihúzza, a víz azonban nem veszi ki a rothadást, mert a héj közben van.
(R1-525) És a tojás sárgáját egészségesebb enni, mint a fehérjét, és a sárgája is egészségesebb valamelyest keményen, mint teljesen lágyan. Ha azonban valaki nyers tojást eszik, az nagy károkat okoz neki, mert rothadást okoz benne. (R1-643) A libatojást azonban egyszerűen káros megenni, ha nem főzik meg valamilyen tetszőleges étellel. (R1-644) A kacsatojás is rossz, és károsítja az embert; mégis jobb és üdvösebb, mint a kacsa húsa, mert az egész szenny, ami a kacsában van, a húsában marad, és nem teljesen megy a tojásba.

Cap. 1-186 A fenyőszurokról
A szurok nagyon meleg, és azokban az edényekben, amelyekben innivaló van, gyógyító. (r1-526) Ha nyüvek rágják szét az embert, kenjen a kelésekre szurkot, és az magához vonzza ezeket a férgeket, hogy ki lehet ezeket húzni, és el lehet vágni. És amikor ezek eltávolítattak, kenj oda újra szurkot, és tedd ezt mindaddig, amíg mind el nem tűnik. Amikor a hús megtisztíttatott a férgektől, kenj arra helyre faolajat és más jó balzsamokat, és a beteg meg fog gyógyulni.

Cap. 1-187 A gyantáról
(R1-527) A gyanta langyos, és az az edény, amibe beleteszik, nem egészséges, mert a fejet elfárasztja és dohos érzetet kelt a fejben.

Cap. 1-188 A kénről
(R1-528) A kén meleg és ha elégetik csakúgy, mint amikor megfőzik, ártó nedveket von magához, és gyógyszerként nem sokat használ, kivéve, ha valakire "virgibnisse" vagy varázslat bocsáttatik, vagy ha valakinek víziók (álomképek) jelennek meg, és ilyenkor a ként meggyújtják, akkor az illata olyan erős, hogy hozzá képest minden gyengének számít, hogy ezek a dolgok az embereknek ezen a helyen csak kevéssé tudnak ártani, mint ott, ahol két semmirekellő legény van, és az egyik a másikat megveti. (???)

Cap. 1-189 A csillagfürtről
A csillagfürt hideg. (R1-529) És aki a zsigereiben fájdalmat érez, mintha meg lenne dagadva, az készítsen a csillagfürtből lisztet, és adjon hozzá valamennyi kenyeret, amit porrá tört, csakúgy, mint valamennyi édeskömény magot vagy lestánynedvet, és így főzze ezeket együtt vízben, és egyen belőle egy keveset, és tegye ezt gyakran, és beteg zsigerei meggyógyulnak.

Cap. 1-190 A bagolyborsóról
A bagolyborsó meleg és kellemes, és könnyű megenni, és abban, aki megeszi, nem szaporítja az ártó nedveket. (R1-530) Akinek azonban láza van, az süsse a bagolyborsót friss káposztával meg, és egye ezt, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-191 A bükkönyről
A bükköny hideg és száraz is, és (R1-531) ha megeszik, lázat kelt, és kihűti a gyomrot, és gyógyszerként nem sokat ér. Vicia sativa

Cap. 1-192 A takarmánybükkönyről
A bükköny hideg, és a fogyasztása mit sem használ az embernek, de a barmot nem nagyon károsítja. (R1-532) Ha azonban az ember húsa a hús és a bőr között felbuggyan, mintha ótvar születne, akkor bükkönyt kell venni, vízben meg kell főzni, és azon melegében arra a helyre kell tenni, és a születő ótvar, ami ott a rossz nedvektől gyűlt össze, eltűnik.

Cap. 1-193 A termesztett kölesről
A köles hideg, és nem hasznos megenni, mert sem az ember vérét, sem pedig a húsát nem sokasítja meg, és erőt sem ad neki, de megtölti a felkavart gyomrot és csillapítja az éhséget, mert a felüdítés ízét nem birtokolja. (R1-533) Azonban az emberek agyát vizessé teszi, és a gyomrot langyossá és restté, és a nedveket, amelyek az emberben vannak, viharossá teszi, és csaknem olyan, mint egy haszontalan gyom, és nem egészséges dolog megenni. (R1-534) Azonban akinek a tüdeje fájdalomtól szenved, törje a kölest, amit egy forró kövön felmelegített, porrá, és adjon hozzá kétszer annyi porított gímpáfrányt, és egye ezt egy darab kenyérrel éhgyomorra és étkezés után is, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-194 A lenmagról
A lenmag meleg és nem alkalmas evésre. (R1-535) Azonban akinek fáj az oldala, az főzzön lenmagokat vízben, és mártson lenkendőt ebbe a vízbe, és magok nélkül tegye ezt a kendőt gyakran oda az oldalára, ahol fáj, még ha a fájdalom erős is, meg fog enyhülni, és alábbhagy. (R1-536) És akinek fáj az oldala, az vegyen lenmagot, és ennél valamivel kevesebb mézgát barackfából úgy, hogy a lenmag a barackfamézgánál negyedével legyen több, és egy serpenyőben főzze ezeket. Azután törjön össze egy mozsárban körtefáról való fagyöngyöt levesre, hogy ebből a nedvből több legyen, mint a fent mondott mézgából, és ezt a nedvet, valamint ennél több szarvasvelőt adja a serpenyőben lévő lenmagokhoz és mézgához, és forralja fel újra. Ha azonban nincs szarvasvelője, használjon ahelyett hasonló módon bikafaggyút, amikor szarvasvelőre lenne szükség. Amikor elkészült szűrje ezt le egy árral mindenütt átlyuggatott kendőn, és töltse egy új, viaszos agyagedénybe, és kenje ezzel magát gyakran tűz mellett, ahol az oldala fáj. (R1-537) És akinek valahol a tűztől megégett a teste, főzze meg erősen a lenmagokat vízben, mártson bele egy lenkendőt, és helyezze ezt melegen arra a helyre, ahol megégett, és ez kihúzza az égést.

Cap. 1-195 A balzsamfűről
A balzsamfű inkább meleg, mint hideg. (R1-538) És ha a sok és szerteszéledő gondolattól valakinek a tudata és érzékei kiürülnek, hogy az őrületbe jut, akkor vegyen balzsamfüvet és háromszor annyi édesköményt, és főzze meg ezeket vízben, és a füvek kivetése után igya ezt a vizet lehűtve gyakran. És ugyanez az ember kerülje a száraz ételeket, de a jókat és ízleteseket egye, amelyek nedvet adnak a vérének. És egyen kásákat is, amelyeket finomliszttel, vagy vajjal vagy zsírral készítettek, és nem olajjal, mert az agy újratöltésénél az olaj a nyálkát vonzza oda. Bort se igyon, mert az a szétszóródott nedveket benne még jobban szétszórja. De egyszerű vizet se igyon, mert az az érzékeinek még nagyobb ürességéhez vezethet. Igya azonban három napig a fent mondott ital és sört.
Fejét fedje be egy kalappal, vagy tiszta gyapjúból készült nemezzel, hogy az agya gyengéd és fokozatos melegben legyen. (R1-539) És az az ember, aki mérget evett vagy ivott, vegyen azonnal balzsamfüvet, rutát és tisztesfüvet egyenlő mennyiségben, és miután egy mozsárban összetörte ezeket, nyomja ki a nedvüket, és utána vegyen hashajtó nedvet, kétszer annyit és nem kevesebbet, mint az előzők, és adja a mondott nedvhez, keverje ezeket össze és szűrje át egy kendőn, és igya meg éhgyomorra. És amikor issza, üljön meleg helyre, hogy ki ne hűljön, mert ha fázik, az veszélyes lehet számára. És miután ezt megitta, igyon mézből készített italt, és a méreg, amit bevett, vagy rosszullét által fog kitörni, vagy rajta keresztül, a hátsófelén át távozik, és így megszabadul.
(R1-540) és akinek sok a tetve, törje össze a balzsamfüvet zsírral, és keverje össze, és kenje be ezzel a nyakát és a vállát, és a tetvek megdöglenek. És ahogy a balzsamfű ellenáll a méregnek, ugyanúgy ellene állíttatott a tetveknek is. (R1-541) És az az ember is, akiben növekedni kezd a lepra, főzze meg a balzsamfüvet vízben, adjon hozzá elegendő zsírt, és így készítsen ételt. És egye ezt gyakran, és ez elűzi belőle a leprát. (R1-542) Aki azonban harmadnapos lázban szenved, az vegyen balzsamfüvet és ugyanannyit a nagyobb martilapuból, háromszor annyit retekből, mint az előző kettő együtt, és főzze meg ezeket borban, és szűrje át egy kendőn. És vegyen kétszer annyi szegfűszeget és harmadannyi gyömbért, mint az előző kettő, törje ezeket porrá, és készítsen ebből az előbb mondott borral, amit egy kendőn átszűrt, tiszta italt, és használja ezt a láz feltámadásakor és a következő kilenc napon, hogy tökéletesen segíthessen neki.

Cap. 1-196 A "Stutgras"-ról
A "Stutgras", ami kisebb, természetében hideg és gyenge, és (R1-543) és a gyenge emberben beteg nedveket kelt, és gyarapítja benne a melankóliát, és nehezen emészthető, és az ilyen embernek káros, ha megeszi, mert zöldereje ártalmas.

Cap. 1-197 A "Stur"-ról
A "Stur" inkább hideg, mint meleg, (R1-544) és annak, aki megeszi, nem sokat használ, de nem is árt sokat. Nincs benne erő, mert olyan haszontalan, olyankor viszont segít, ha más füvekhez adjuk néha, hogy bizonyos haszontalan nedveket kihajtson.

Cap. 1-198 A mérges salátáról
Csaknem azonos a Cap. 1-91-gyel.

Cap. 1-199 A békakorsóról
A békakorsó meleg és száraz, és mértékkel fogyasztva nem árt és nem is használ sokat, de ha valaki túl sokat eszik belőle, melegsége és szárazsága lázat kelthet benne, és belsőségeiben károsíthatja. (R1-545) És ha valakinek az arcán beteg a bőr, hogy könnyen felrepedezik, az vegyen békakorsót, és törje össze mozsárban, és miután összetörte, adjon hozzá olajat. És kenje ezzel esténként az arcát, amikor ágyába fekszik, amíg meg nem gyógyul.

Cap. 1-200 A pasztinákról
A pasztinák hideg és felfrissíti az embert, (R1-546) és az egészségének ugyan nem sokat használ, de nem is árt neki. Ha megeszik, csupán megtölti a gyomrot.

Cap. 1-201 A borvirágról
A borvirág meleg és nedves. (R1-547) Az az ember, akinek a szemei elsötétültek, vegyen egy vörös selyemkendőt, és törjön bele borvirágot, kenje szét rajta, és tegye éjszakára az így bekent kendőt a szemeire, és tegye ezt gyakran, és ez elűzi a sötétségeit a szemeiről. És ha ez a kenőcs a szemeit belülről érinti, nem fog neki ártani. (R1-548) Ha azonban a selyem fehér vagy zöld színű, fogja fel ezzel a borvirág nedvét, és kenje egy darab nemezre, és tegye ezt a nyaka köré, és a tarkójára a füléig, de a füleire nem, és kösse át szorosan, és tegye ezt gyakran, és a füle csengése csillapodni fog. (R1-549) És akinek a melle kehes, az nyomkodja szét a borvirágot valamennyi borban, még ha csak mértékkel is, mert ez a rossz nedveket, amik a tüdőt károsítják, elűzik. (R1-550) És az is, akinek a testében férgek miatt a zsigerei fájnak, az vegyen búzakorpát, és melegítse egy edényben borvirággal, és tegye ezt egy kendőre, és azon melegében tegye a gyomrára és a köldökére, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-202 A levenduláról
Azonos a Cap. 1-25-tel, lásd. ott.

Cap. 1-203 A kövirózsáról
A kövirózsa hideg, és nem hasznos az embereknek megenni, mert zsíros a természete. (R1-551) Mert ha valakinek süketek a fülei, hogy hiányzik a hallása, az vegye egy olyan asszony tejét, aki fiúcskát szült, ha már tíz-tizenkét hetes a fia, és valamennyi kövirózsa nedvet adjon ehhez a tejhez, és csepegtessen ebből három-négy cseppet rendszeresen a fülébe, és ha ez mindig így történik, vissza fogja nyerni a hallását.

Cap. 1-204 A földitökről
Azonos a Cap. 1-43-mal, lásd. ott.

Cap. 1-205 Az édesgyökerű páfrányról
Az édesgyökerű páfrány meleg és száraz. (R1-552) Az az ember, aki belsejében fájdalmakat érez, vegyen édesgyökerű páfrányt, ha sovány, és nem nagyon beteg, és mérjen hozzá harmadannyi zsályát, és porítsa ezeket együtt, és egye ezt a port, és ez csökkenti benne az ártó nedveket. Ha azonban nagyon beteg, akkor forraljon bort tűzön méz hozzáadásával, és miután egy kendőn átszűrte, hagyja kihűlni, és szórjon bele az előbb mondott porból, és ezt igya. Az az ember azonban, aki zsigereiben egészséges és zsíros a húsa, az ne egye ezt a port, és ezt az italt se igya, nehogy az egészséges nedvek meggyengüljenek benne.

Cap. 1-206 A máriatövisről
A máriatövisben hidegség van, ami a harmatból ered, és nagyon hasznos. (R1-553) És ha valaki a légzéstől a szívében vagy más tagjában fájdalmat érez, vegyen máriatövist és valamennyivel kevesebb "orechter salben"-t, és valamennyi vízben áztassa ezeket, és igya akkor azonnal, amikor a légzés gyötri, és jobban lesz.

Cap. 1-207 A boglárkáról
A boglárka hideg és nedves. (R1-554) Az az ember, aki égő lázban szenved, főzze meg a boglárkát és kétszer annyi bazsalikomot tiszta borban, hagyja ezeket kihűlni, és azokon a napokon igyon éhgyomorra csakúgy ebből a borból, mint esténként, amikor lefekszik, és tegyen így, amíg meg nem gyógyul.

Cap. 1-208 A festő csüllengről
A csülleng hideg, és ez a hideg nagyon csípős. (R1-555) Az az ember, akit testében bénulás gyötör, bármilyen erős is legyen az, főzze meg a csüllenget erősen vízben, és szűrje át egy kendőn, miután a füvet kivetette. Azután adjon hozzá keselyűzsírt, és mérjen hozzá fele annyi szarvasfaggyút az előbb mondott vízbe, és főzze ezeket együtt, és készítsen ebből kenőcsöt, és kenje ezzel gyakran magát, és a bénulás enyhülni fog.

Cap. 1-209 A tavaszi kankalinról
A kankalin meleg, és minden zölderejét a delelő naptól kapja. Mert bizonyos füveket kiváltképpen a nap, másokat a hold, néhányat azonban mindkettő erősíti. Ez a fű azonban főleg a nap erejéből meríti saját erőit. (R1-556) Ezért elnyomja a melankóliát az emberben. A melankólia ugyanis, ha feléled az emberben, szomorúvá teszi őt, és viselkedésében nyugtalanná, és arra készteti, hogy istentelen szavakat mondjon, amit a lég szellemei látnak, hozzá sietnek, és az ilyen embert sugalmazásaikkal gyakran az őrületbe kergetik. Ezért tegyen az ilyen ember a húsára és a szívére ebből a fűből, hogy az meleg legyen, és akkor a lég szellemei, akik őt gyötrik, és e fű erejét, ami a naptól származik, megvetik, felhagynak a zaklatásával. (R1-557)És az az ember is, akinek a fejét rossz nedvek nyomasztják, hogy a szelleme csaknem kiürült, az vegyen ebből a fűből, és tegye a feje tetejére, miután a haját levágta, és kösse át, és tegye ugyanakkor a mellére is, és ne is távolítsa el három napig, és visszatér értelméhez. (R1-558) És akit egész testében bénulás gyötör, az tegye ezt a füvet kupájába, hogy az átvegye az ízét, és igya ezt gyakran, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-210 A vörös keserűlapuról
A keserűlapu hideg és nedves, és emiatt erősen nő. (R1-559) És e túlságában és hidegségében kihúzza a rossz nedveket, ha kelésekre teszik. (R1-560) Ha azonban valakinek skrofulusok vannak a testében, mielőtt azok felfakadnának, tépje le e füvet a száráról a skrofulusok szélességében, és a maradékot dobja ki, és a részre, amit megtart, kenjen mézet, és tegye három napra és éjszakára a skrofulusokra. És ha ez kiszáradt, tegyen friss füvet ugyanígy a helyére, és a skrofulusok elkezdenek csökkenni. Azonban a negyedik napon keverjen össze búzalisztet mézzel, és formázza a skrofulusok szélességére, és tegyen rájuk először haranglábaz, és erre kenje rá a mézzel készített lisztmasszát, és tegyen így kilenc napig, vagy tovább is, amíg el nem tűnnek.

Cap. 1-211 A kis martilapuról
A kis martilapu meleg. (R1-561) És ha valaki sokféle ételből mértéktelenül eszik, az károsítja és megkeményíti a máját. Az ilyen ember vágja ezt a füvet kis darabokra, vegyen kétszer annyi útifű-gyökeret, és a gyantából, ami a körtefa-fagyöngy körül van, ugyanannyit, mint a martilapuból. És ezeket a darabokat lyukassza át egy árral, vagy más kis szerszámmal, és ezekbe a lyukacskákba tömje a fent mondott gyantát, és tegye ezt tiszta borba. Azonban egy érményi mennyiséget szedjen a fodrokból, amelyek diófa levelein vagy ágacskáin, mint a borsó vagy bab, megduzzadnak, és tegye ezt is a mondott borba. És étkezés után csakúgy, mint éhgyomorra igya ezt, de nem főzve, és a mája meggyógyul.

Cap. 1-212 A kerek repkényről
A repkény meleg és száraz, és a fűszerek bizonyos erejével bír, mert zöldereje kellemes és hasznos, (R1-562) így az az ember, aki hosszú ideje erőtlen, és akinek a húsa összeaszik, repkénnyel melegített bort kell, hogy igyon, és egye is gyakran főzve valamilyen körítéssel, húsételekkel vagy sütikkel, és ez sokat fog használni neki, mert jó nedve az embert belülről gyógyítja. (R1-563) És ha valaki lúgot készít belőle és ezzel gyakran mossa a fejét, ez kiűzi a fejéből jó erőivel a betegségeket, és hátráltatja, hogy beteg legyen. (R1-564) És akinek rossz nedvek füstként ülik meg a fejét, és fülei úgy csengenek, mint a vízzúgás, az forraljon repkényt meleg vízben, majd pedig a víz kinyomkodása után tegye a füvet azon melegében a fejére, és ez a fű enyhíti jó erői által a párát, ami a fejében van, és megnyitja füleit a hallásra. (R1-565) És az az ember is, aki mellében vagy a melle körül szenved fájdalomtól, vagy belsejében kelések vannak, az tegyen a fürdőben főzve és melegen repkényt a melle köré, és ennek lágy erejét keverve a víz kellemetességével, jobban lesz. (R1-566) Ha azonban valaki valamely fájdalom miatt a tüdejében
szenved, amikor először kezdi érezni a tüdejében a fájdalmat, úgy hogy a fájdalom a torok fájdalmára is átterjed, ami elveszi (???) a hangja rekedtségét, akkor vegyen repkényt és valamennyivel több bazsalikomot, és ennél is több kaepferiát, és ezeknek a füveknek a tálat harmadáig kell megtölteniük, és amikor megfőttek, szűrje át egy kendőn, majd pedig vegyen szerecsendiót, amennyit csak bír, és galangagyökeret, harmadannyit, körte-fagyöngyöt, kétszer annyit, mint a szerecsendióból, és törje ezeket porrá, és ezt a port főzze a legjobb borban egy új edényben, hogy a bor harmadával meghaladja ebben az edényben a mondott port. Amikor ezt megtette, forralja fel ezt port a borban újólag valamennyi méz hozzáadásával, és adja hozzá az előbb mondott főzetet úgy, a borból kétszer annyi legyen, mint a vízből, és így igya ezt mértékkel étkezés előtt, evés után azonban annyit, amennyit a hozzáadott borból inni akar, azonban előbb egy felforrósított acéllal melegítse fel, és csak utána igya. Mert a repkény melege kiveszi a rothadást a tüdejéből, és a bazsalikom hidege megzsírosítja a tüdőt, és szomorúvá teszi a beteget. A kaempferia hidege is tisztítja a tüdőt, és ezeket mérsékli a melegített víz, ahogy fent mondatott. Azonban a szerecsendió és a galangagyökér melegét is mérsékli a körte-fagyöngy, és a bor átváltoztatott melegével és az acél átváltoztatott melegével megerősíttetett, és ez megtartja a tüdőt, nem valamely enyészetben vagy zsírosságban, hanem a helyes mértékletességben tartja meg, ha ezeket együtt összekeverik, ahogy fentebb mondatott.

Cap. 1-213 A széleslevelű bordamagról
A bordamagnak csípős melege vagyon, és nedves is, (R1-567) és ezért csípősségével és hidegével és nedvességével elnyomja a nyavalyát, ami a bénuláskor a helytelen meleg és hideg és nedvesség miatt születik.

Cap. 1-214 A szulákról
A szulákban csípős, fanyar és haszontalan hidegség van, és valaminő rombolásként hat, és természete olyan, mint a haszontalan növényeké. (R1-568) És ha az orvosok az italt, amit adni akarnak, siettetni akarják és gyorssá tenni, szulákot adnak hozzá, és az haszontalan hidege és természete által mind az egészséges, mind a beteg nedveket az emberből kiűzik. Ha azonban valaki a szulákot egyszerűen, és nem mérsékelve adja enni vagy inni, az belülről összeszabdalja a zsigereit, és kihajtja belőle mind az éltető, mind pedig a halálos nedveket, és a test elpusztításához vezet.

Cap. 1-215 A tündérrózsáról
A tündérrózsa hideg és elvadult, és (R1-569) olyan, mint egy haszontalan gyom, és nem sokat szanál, és nem sokat árt.

Cap. 1-216 A mezei zsurlóról
A zsurlóban sem tökéletes melegség, sem tökéletes hidegség nincsen, mindkettőben langyos, és a föld rossz neveiből születik, és annak az embernek, aki megeszi, semmiféle erőt nem ad. (R1-570) És ha mégis valaki oly módon elkészíti, hogy a legyek egyenek belőle, akkor ez megöli őket úgy is, hogy elalszanak, és rossz nedveivel is.

Cap. 1-217 A "Zugelnich"-ről
A "Zugelnich" meleg, és (R1-571) emeli a vágyat az emberben. És ereje valamennyire jó lenne lepra és bénulás ellen, ha e fű melege, ami az emberben a vágyat kelti, ezeket az erőket el nem nyomná, hogy ezek ellen a betegségek ellen nem sokat használ.

Cap. 1-218 A "Psaffo"-ról
A "Psaffo"-nak mértékletes erői vannak, és hasznos, és gyenge melegségében növekszik. (R1-572) Ha azonban a nedvét kenőcsökhöz és italokhoz adják, hasznosabbá teszi azokat.

Cap. 1-219 A fű, amin a "Rifel"-bogyók nőnek (~sóskaborbolya)
A fű, amin a "Rifel"-bogyók nőnek, sem használható meleggel, sem használható hideggel nem bír, és a testhez nem nagyon illik. A gyümölcse azonban hideg, ezért bizonyos rokonságban áll a vérrel, mert attól a levegőtől nő, ami a vért táplálja, és ezért a hószámot mozgásba hozza. (R1-573) Azoknak az embereknek azonban, akik megeszik, nem sokat használ és nem is árt.
Cap. 3-45

Cap. 1-220 Az apró békalencséről
A békalencse hideg, és nincsenek használható erői, hacsak nem adják más erős gyógyszerekhez. (R1-574) És ha hozzáadják, csökkenti a haszontalan nedveket az emberben.

Cap. 1-221 A gyékényről
A fű, amelyből a gyékény születik, inkább hideg, mint meleg, (R1-575) és gyógyszerként nem illik az emberekhez, mert nedve zsíros és szennyes.

Cap. 1-222 Az orbáncfűről
Az orbáncfű hideg, és (R1-576) és a barmoknak csemegeként szolgál. Gyógyszerként azonban nem ér sokat, mert elvadult és elhanyagolt füvecske.

Cap. 1-223 A kakukkfűről
A kakukkfű meleg és száraz. (R1-577) És ha valaki jó füvekkel és fűszerekkel keveri, melege és ereje által elűzi a fájdalom rothadását (?). Mert ha más füvekkel és fűszerekkel nem lenne keverve, ereje átütné, és nem meggyógyítaná a keléseket, ha ráteszik. (R1-578) Aki azonban leprát hord magában, az fűszerezze meg ezt a füvet más jó füvekkel és fűmártásokkal, és kenje ezzel a leprát, és így csökkenti melegével és erejével a leprás rothadásokat, bármilyen lepráról legyen is szó. (R1-579) A beteg szedjen kakukkfüvet a gyökere körüli földdel együtt, és forralja ezt tűzön, és készítsen ezzel gőzfürdőt, és főzze is meg a kakukkfüvet vízben a rá tapadó földdel együtt egy főzőedényben, és így készítsen fürdőt, és ezt használja gyakran, és a fű melege és szárazsága a száraz felforrósított földdel, ahogy az előbb elmondatott, csökkenti a romlott nedveket, hacsak az Úr másképp nem akarja. (R1-580) Ha azonban valaki bénulástól és szúrástól szenved, és ha valakit olyan betegség kínoz, hogy tagjait marja és rágja, az vegyen zsályát és kétszer annyi gyalogbodzát (Zwergholder?), és háromszor annyi kakukkfüvet, mint gyalogbodzát, és főzze ezeket vízben, majd adjon hozzá szarvasfaggyút, és kétszer annyi öreg zsírt és készítsen ebből kenőcsöt, és tűz mellett kenje be ezzel magát ott ahol fáj, és a zsálya melege, és a bodza és a kakukkfű melege, amihez a mértékkel melegített víz kellemetessége is hozzájön, és a szarvasfaggyú melege és az öreg zsír melege csökkenti a fent mondott nedvek helytelen meleg és helytelen hideg fájdalmát. (R1-581) És ugyanez a kenőcs megöli a tetveket az emberen, ha ezzel keni magát. (R1-582) És ha a vér és víz a szemből vagy a kor, vagy valamely betegség miatt mértéken felül elvétetik, a beteg menjen ki a zöld mezőre, és nézze olyan hosszan, míg a szeme a könnyezéstől nedves nem lesz, mert a rétek zöldje az, ami a szemből a zavarosat kiveszi, és azt tisztává és világossá teszi.

Cap. 1-224 Az aloéról
Az aloé meleg. (R1-583) Azonban az az ember, akinek testén nehéz kelések, vagyis rühök vannak, vegye ezt a füvet, és lyukassza át egy árral, vagy más kis szerszámmal, és ezekbe a lyukacskákba tömje a fent mondott gyantát, és tegye ezt tiszta borba. Azonban egy érményi mennyiséget szedjen a fodrokból, amelyek diófa levelein vagy ágacskáin, mint a borsó vagy bab, megduzzadnak, és tegye ezt is a mondott borba, és étkezés után csakúgy, mint éhgyomorra igya ezt, de nem főzve, hanem borba téve, és a mája meggyógyul. (~ Cap. 1-211)

Cap. 1-225 A piros bazsarózsáról
A bazsarózsa hideg. (R1-584) Azonban az az ember, akit gyakran gyötör vagy zilál szét köszvényes bénulás, az törje össze mértékkel a bazsarózsa gyökerét, és tegye borba, hogy az átvegye az ízét, és esténként, amikor lefekszik, igya ezt, és jobban lesz.

Cap. 1-226 A csörgő kakascímerről
A kakascímernek hirtelen melege van. (R1-585) És ha az emberek vagy barmok húsát férgek rágják szét, szórjon az illető sót a kakacímer nedvébe, és tegye ezt arra a helyre, ahol a férgek a húst megsértették, és ez tökéletesen elpusztítja azokat.

Cap. 1-227 A rozsnokról
A rozsnok meleg. (R1-586) Ha valakinek nagy és rossz ótvarok vannak a fején, az törjön porrá rozsnokot, és keverje össze öreg zsírral, és kenje ezzel gyakran az ótvarokat, és ez csökkenteni fogja a rothadást.

Cap. 1-228 A bogáncsról
A bogáncs meleg. (R1-587) Azonban az az ember, aki mérget evett vagy ivott, az törje porrá a bogáncs csúcsát, gyökerét és leveleit, és vegye ezt a port be ételben vagy italban, és ez kihajtja belőle a mérget. (R1-646) És ha valakinek kiütések vannak a testén, az keverje el ezt a port friss zsírral, és kenje magát ezzel, és meg fog gyógyulni.

Cap. 1-229 A gyalogbodzáról
A gyalogbodza hideg és nedves, és szemben áll az ember természetével, hogy ha valaki megenné, az veszélyes lenne a számára. (R1-589) És ha valakinek a feje olyan hangot ad vissza, mint a viharos víz, annak hidegen a fejére kell tenni, és jobban lesz. (R1-590) És ha egy embernek az ujjain vagy a lábán ótvaros körmök vannak, tegye rá gyakran a gyalogbodza gyümölcsit és kösse át, és a körmei vagy meggyógyulnak, vagy leesnek, és így születnek újak.

Cap. 1-230 A bazsalikomról
A bazsalikom hideg. (R1-591) Az az ember, akinek nyelve úgy be van gyulladva, hogy beszélni sem tud, tegye a bazsalikomot a nyelve alá, és ismét tud majd beszélni. (R1-592) És akinek erős láza van, akár harmad-, akár negyednapos, az főzzön bazsalikomot borban, adjon hozzá mézet, szűrje le és igya ezt gyakran éhgyomorra és estebéd után és a láz engedni fog.